Szarvasvadászok

Kanada nyugati részén sokan aggódnak a karibuk jövője miatt. A csökkenő létszámot elsősorban a farkasok számlájára írják. Egy friss kutatás azonban mindkét aggodalomra rá cáfol: kiderült, hogy a karibuk nincsenek is olyan kevesen, csak kerülik a feltűnést, másrészt a farkasok étlapján felettébb ritkán szerepelnek. A jó hírt pedig nem a szokásos technikai csodák – rádiótelemetriás nyakörvek és légi felderítés – hanem négy, jól képzett keresőkutya szolgáltatta. "Olcsó, hatékony és környezetbarát módszer" – lelkendeznek a szakértők.
A kutyák három télen át dolgoztak egy 2500 km²-es területen. Három állatfaj ürülékét kellett felkutatniuk, a találatot leüléssel jelezték. Összesen 1914 karibu-, 1175 jávorszarvas- és 327 farkas-hullatékot sikerült így begyűjteni. A téli hideg olyan jó állapotban őrizte meg a mintákat, hogy a laboratóriumban egyedi azonosításra és a stresszhormonok szintjének megállapítására is mód nyílt.
Az elemzés feltárta, hogy az eredetileg becsült 90-150 egyednél jóval, több, összesen 330 karibu mozog a területen. Emellett 387 jávorszarvast és 113 farkast sikerült beazonosítani. Nagy meglepetésre az is kiderült, hogy a karibuk számának hanyatlása korántsem a farkasokon kérhető számon. A farkasürülékek jórészt öszvérszarvas és fehérfarkú szarvas maradékaiból álltak, mindössze 10-10% származott jávorszarvasból és karibuból.
A stresszhormonok vizsgálata azt mutatta, hogy a forgalmas utak és olajkitermelő helyek közelében a karibuk stressz-szintje magas. A karibuk még kedvenc zuzmócsemegéjük fő lelőhelyeit is kerülik, ha azt autóút szeli át. Tavasszal némileg javul a helyzet, amikor a sárossá váló utak ritkítják a teherautó-forgalmat.
A kutatás jól jöhet a farkasvédőknek is, hiszen valószínű, hogy a ragadozók kiirtásával csak a szarvaspopuláció járna jól, a karibuk, amelyekre eddig sem vadásztak a farkasok, továbbra sem szaporodnának el. Inkább az olajtársaságokat kellene rávenni, hogy a karibuk által nem kedvelt területeken építsenek utakat. Mivel azonban ez súlyos dollármilliárdokba kerül, és a farkasvadászattal ellentétben nem sok élvezetet jelent, a probléma elodázása várható. A sikeres kutatásnak köszönhetően az viszont biztos, hogy a keresőmunkára képzett háziasított farkasrokon egyre gyakoribb lesz az ökológusok vizsgálati területein.