Ha ránk néz a kutya, szeretne valamit tőlünk. Kéri, hogy menjünk sétálni, adjunk egy falatot, foglalkozzunk vele, adjunk utasítást, csináljunk valamit közösen,. Naná, hogy ránk néz, ha akadályba ütközik, és csak a gazda segítségével tudja megoldani a feladatot. Van-e különbség a fajták között abban, mennyit néznek a gazdájukra?
Lakatos Gabriella az ELTE Etológia Tanszékéről és olasz kollégái, úgy találták, igen. A vadász- és juhászkutyák (retrieverek, border collie) körülbelül kétszer annyit néztek a gazdára mint a molosszusok (boxer, rottweiler, bullterrier) és az ősi típusú kutyák (akita, husky, malamut) egy megoldhatatlan feladat során. Háromszor egymás után megszerezhették egy fordított átlátszó műanyag tál alól a jutalomfalatkákat, de a negyedik próbában a kísérletvezető lecsavarozta a tálat, így a kutyák hiába böködték azt, nem tudták megmozdítani. Ekkor kezdtek el kérlelően a gazdára nézegetni. Kölyökkutyák még viszonylag keveset pillantanak az emberre ebben a helyzetben, de idősödve egyre inkább megtanulják, érdemes így tenniük, mert jó következményekkel jár, a gazda segíteni fog. Különösen jól elsajátítják ezt a viselkedésformát azok a fajták, amelyek munkája megkövetelte a szoros együttműködést a gazdával. Míg egy szánhúzó kutyának nincs módja a szánt hajtó gazdát lesni, és onnan leolvasni, merre menjen, egy puska alatt dolgozó vadászkutya bármikor felpillanthat a gazdára, aki egy szemvillanással jelzi neki, indulhat-e a vadért vagy maradjon fekvésben.
Kutya Szövetség, 2012/1.
