Népszerű posztok

2013. október 31.

Biztonságos bázis

Az emberek belső igénye, hogy kapcsolatot létesítsenek másokkal. De nem csak az emberek, hanem sok állat is így van ezzel. A kutyák olyan jól alkalmazkodtak az emberhez, hogy sok esetben a gazda helyettesíti a fajtársakat, és ő lesz a kutya fő szociális partnere. Magyar kutatók a ’90-es évek végén megállapították, hogy a kutyák az embergyerekhez hasonló viselkedést mutatnak a kötődést mérő Ainsworth-féle Idegen Helyzet Tesztben. A kutya számára a gazda „biztonságos bázist” jelent, akinek jelenlétében felfedezhetik a környezetet és akinek hiánya szorongást vált ki.

A gondozóhoz való kötődés gyerekeknél a kognitív teljesítményt is befolyásolja. Vajon a kutyáknál is ez a helyzet, vagyis ügyesebbek a kutyák problémahelyzetben, ha maguk mellett érezhetik a gazda támogatását? A bécsi Állatorvostudományi Egyetemen végzett kutatások szerint igen. A kutatók interaktív játékszert adtak a kutyáknak, és arra voltak kíváncsiak, mennyi jutalomfalatot szereznek meg belőle. Változtatták, hogy a gazda jelen van-e a szobában vagy sem. Az eredmény kutyások számára talán nem is meglepő, viszont alátámasztja azt, hogy a gazda „biztonságos bázis”: a kutyák sokkal többet foglalkoztak a játékkal, ha a gazda is jelen volt. Érdekes módon a biztatásnak nem volt hatása, és azok a kutyák sem teljesítettek jobban a gazda hiányában, akiket egyébként látszólag nem visel meg a gazda hiánya, vagyis nem mutattak szeparációs szorongást.

Az is lehet, hogy csak a teszthelységben lévő emberek száma hat a kutyára: ha a gazda kimegy, eggyel kevesebben vannak. A következő kísérletben ezért egy idegen játszotta a gazda szerepét. De hiába, a kutyák alig foglalkoztak a játékkal. A kutatók mindebből arra következtettek, hogy a gazda jelenlétére szükség van ahhoz, hogy a kutya magabiztosan viselkedjen az idegen környezetben, és képes legyen a feladatra koncentrálni. Újabb párhuzam a kutyák és a gyerekek viselkedése között.

*
Korábbi változata megjelent a Mindennapi Pszichológia 2013/4 számában
*