Népszerű posztok

2014. augusztus 1.

Hírlevél, 2014 július - ELTE Etológia Tanszék, Családi Kutya Program


A tanszék friss publikációja a magyar sajtóban
Az Animal Cognition című folyóiratban július elején megjelent tanulmány szerint a kutyák megkülönböztetik gazdáik érzelmeit, és feladathelyzetben ezek alapján döntenek: ha például több tárgy közül kell egyet gazdájukhoz vinniük, azt választják, amely gazdájukból korábban pozitív reakciót váltott ki.
Origo
HVG
MedicalOnline
Eredeti cikk: Turcsán et al., 2014, Animal Cognition 

A szerzőkkel a Kossuth Rádió egy rövid riportot készített, mely adásban a jövő héten lesz hallható.
A tesztfelhívást a 2013. februári hírlevélben olvashatták.

Részvétel nemzetközi konferenciákon
The 7th European Conference on Behavioral Biology, Prága
Tanszékünk tagjai a kétévente megrendezésre kerülő viselkedésbiológiával foglalkozó európai kutatók konferenciáján jártak Prágában.
Kubinyi Enikő előadással, míg Kis Anna és Szánthó Flóra poszterrel készült. Munkatársaink a Cseh Élettudományi Egyetem Etológia Tanszékének kutyakiképző és viselkedéstesztelő központját is meglátogatták. A konferencián átadták a Nico Tinbergen díjat is, melyet idén Erica van de Waal kapott, cerkófmajmokon végzett kutatásaiért.

The 4th Canine Science Forum, Lincoln, UK
A Canine Science Forum 2008 óta az egyik legnagyobb és legnépszerűbb kutyafélékkel foglalkozó konferencia. Budapestről indult az Etológia Tanszék szervezésében, idén a Lincoln Egyetem rendezte meg. Tanszékünkről 12 kutató készült előadással vagy poszterrel.
http://www.csf2014.com/canine-science-forum.php





SAJTÓSZEMLE
Miért konyul le a kutya füle?
“Ha megfigyelünk néhány háziasított emlősfajt, lesz közöttük néhány hasonlóság, például a lekanyuló füleik. A jelenséget először Charles Darwin figyelte meg, A fajok eredetének első fejezetében is írt róla. Wilkins és kollégái szerint a velősánchoz köthető fejlődési változásoknak köszönhető, hogy a háziállatok máshogy néznek ki, mint őseik. A velősánc nemcsak csontvázat és kötőszövetet, fogakat és külső fület állít elő, hanem pigmentsejteket, idegeket mellékveséket is, amelyek az agresszióért felelősek.”
Index
Wilkins et al., 2014, Genetics

Féltékenyek vajon a kutyák?
A San Diegó-i Egyetem két kutatója, Christine Harris és Caroline Prouvost 36 kutya bevonásával azt vizsgálta, hogyan reagálnak a kutyák akkor, ha gazdáik feltűnően nem velük foglalkoznak hanem más, kutya- vagy emberszerű tárgyakhoz intéznek kedves szavakat.
“Tanulmányunk megmutatta, hogy a kutyák nemcsak féltékenyen viselkedtek, de még azt is megpróbálták, hogy embertársukat és a lehetséges riválist elválasszák egymástól.”- derült ki a kutatók közleményéből.
Kutyabarát
Harris and Pouvot, 2014, PLoS One

Az aranysakál Magyarországon
A kilencvenes évek óta ismét megjelent Magyarországon, sőt immár városi, városszéli környezetben is találkozni vele. Lehet, hogy ideje megbarátkoznunk a magyar sakállal.
Magyar Narancs

Lelkes gazdák és kutyáik jelentkezését várjuk tesztjeinkre!

Szánthó Flóra, Kubinyi Enikő
Érzelmek vizsgálata- Kérdőíves felmérés
Ilyen kutyákat várunk a tesztre:
bárki kitöltheti a kérdőívet
Ennyi idő szükséges a kérdőív kitöltéséhez:
10 perc
Jelentkezés
az online kérdőív kitöltése

Rövid leírás
Az empátia fontos szerepet tölt be az emberek szociális kapcsolatainak kiépítésében. Az empátia egyszerűbb formája lehet az érzelmi szinkronizáció, amely már az állatvilágban is megjelenik, azonban kevés tudományos eredmény szolgál bizonyítékul. Ismert, hogy a gazdák és kutyáik személyisége hasonló (Turcsán és mtsai., 2012), így ha megállapítható egy gazda esetében hogy magas empátia szinttel rendelkezik, akkor vajon kutyája is hajlamosabb gazdája érzelmeire reagálni? Vizsgálatunkban egy olyan kérdőívet állítottunk össze, amelyben egyrészt a gazdák empátiájának fokát szeretnénk mérni, másrészt arra vagyunk kíváncsiak, hogy a gazdák hogyan vélekednek kutyáik viselkedéséről különböző érzelmi töltetű helyzetekben.
A kérdőív:


Ha első alkalommal jár az ELTE Etológia Tanszékén, kérjük, töltsön ki néhány kérdőívet, melyekben olyan általános információkat kérdezünk a kutyájáról, mint például a fajtája, képzettsége, tapasztalata más kutyákkal. Ez kb. 15 percet vesz igénybe.
http://kutyaetologia.elte.hu/gazdaknak_regisztracio.html


Ezt tudtuk meg eddigi kutatásaink során
Claudia Fugazza, Ádám Miklósi: Should old dog trainers learn new tricks? The efficiency of the Do as I do method and shaping/clicker training method to train dogs

Szükség van-e új módszerek megtanulására a kutyakiképzőknek?

A hagyományos kutyakiképzési módszerek alapja az egyéni tanulás. Pedig számtalan tudományos tanulmány támasztja alá, hogy a kutyák megfigyelés révén az embertől is tanulnak (társas tanulás), sőt képesek egyes emberi viselkedési akciók utánzására is.
A jelen tanulmány szerzői a társas tanulás alapján kifejlesztett „Csináld utánam!” módszert és az egyéni tanuláson alapuló ún. klikkeres kiképzés technikáját hasonlítják össze a hatékonyság szempontjából. A társas tanuláson alapuló kiképzés során a kutyának megtanítják, hogy a demonstrátor (gazda vagy kiképző) által bemutatott akciót a „Csináld utánam!” vezényszó elhangzását követően utánozza. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az ilyen módszerrel kiképzett kutyák képesek az ember akcióját különböző helyzetekben is utánozni, sőt új akciókat, és akciósorozatokat is lemásolnak. A kutyák akkor is emlékeznek az ember akciójára, ha a demonstráció 10 vagy akár 60 perccel korábban történt. A klikker kiképzés során a kutya akkor kap jutalmat (és hallja meg a klikker – klikk hangját), ha a kiképző által kiválasztott akciót hajtja végre. A feladat végrehajtásához szükséges akciók folyamatos jutalmazásával, illetve a követelmények fokozatos szigorításával érik el, hogy a kutyát rávezessék a kívánt végső cselekvésre.
A kísérlethez 16-16 kutyát válogattak ki, amelyek kellően járatosak voltak az adott kiképzési módszert illetően. A kutatók igyekeztek kiegyenlíteni a fajták arányát, illetve az alanyok korát a két csoportban, és a kísérletben csak tapasztalt kutya-gazda párosok vehettek részt, akik megfelelő vizsgával rendelkeztek. A gazdák számára 15 perc állt rendelkezésre, hogy a kutyának megtanítsák az adott feladatot, az általuk jól ismert módszer szabályai szerint. Ha a kutyának 15 perc alatt nem sikerült elsajátítani a megtanítani kívánt akciót, akkor a tesztet eredménytelennek tekintették. A gazdák az egyes tréningekben annyi szünetet tarthattak, amennyit csak jónak láttak, azonban a szünetek időtartalma minimum 5 perc, és maximum 4 óra lehetett. A tesztek egy kutyakiképző jelenlétében zajlottak, aki felügyelte, hogy a gazdák helyesen alkalmazzák az adott kiképzési technikát, illetve, ha kellett, akkor segítséget is nyújtott. A gazdáknak három, különböző nehézségű tárgymanipulációs akciót kellett megtanítani. Az egyszerű feladatok esetében a kutyának különféle tárgyakat kellett manipulálni (pl. meghúzni egy csengőt). Az összetettebb akciók már komolyabb készségeket igényeltek, hiszen jobban hasonlítottak egy segítőkutyától is elvárt feladathoz (pl. fiók kihúzása). A harmadik feladat egy kételemű akciósorozat megtanítása volt (pl. felmászni egy székre, majd meghúzni a csengőt).
A kutatók az elemezték, hogy hány gazdának sikerült 15 percen belül megtanítani az adott nehézségű feladatot. Emellett megmérték az első sikeres akcióig eltelt időt, és feljegyezték, hogy hány gazda tartott szünetet (ha tartott, akkor mennyit) a tréningek alatt.
Az egyszerű feladatokat mindegyik páros sikeresen teljesítette függetlenül attól, hogy a gazda melyik kiképzési módszert alkalmazta, és nem volt különbség az első akcióig eltelt időben sem, emellett az egyszerű feladat alatt egyik gazda sem tartott szünetet.
Az összetett feladatok esetében sem mutatkozott különbség a két módszer eredményessége között, azonban a „Csináld utánam!” módszerrel tanuló csoportban a párosok gyorsabban hajtották végre a feladatot, és kevesebb szünetet is tartottak, mint a klikkeres csoport gazdái. Az akciósorozatok megtanításánál a „Csináld utánam!” módszerrel sokkal több páros teljesítette a feladatot, bár a teljesítők között a gyorsaságban nem volt eltérés. Az összetett feladatokhoz hasonlóan itt is a klikkeres kiképzési technikát alkalmazók tartottak több szünetet.
Összefoglalásképpen elmondható, hogy ez az első olyan tanulmány, amely a „Csináld utánam!” kutyakiképzői módszer hatékonyságát vizsgálja. Az eredmények azt mutatják, hogy az összetett feladatok és a kételemű akciósorozatok megtanításánál a „Csináld utánam!” módszer hatásosabbnak bizonyult. Ezek alapján várható, hogy ez a módszer a jövőben sokkal nagyobb népszerűségnek örved majd a kiképzők között.

Fugazza and Miklósi, 2014, AABS
Az összefoglalót írta: Miklósi Bernadett

Korábbi cikkünk: Csináld azt, amit én!