Kutya-macska barátság: tízből nyolc macska jól kijön a kutyatársával

Néhány szám: az USA-ban a háztartások 30,4%-ában él macska (~36 millió), és 36,5%-ában kutya (~43 millió). Nagy-Britanniában kisebb az arányuk: 17% (7,4 millió) és 24% (8,5 millió). Az amerikai háztartások körülbelül 7%-ában él kutya és macska is.

Az elterjedt nézet és a humoros rajzfilmek szerint a két faj ellenség. Tény, hogy a szociális viselkedésük eltérő, de valószínűleg már mindenki találkoztott olyan kutyával és macskával, akik láthatóan kedvelték egymást. Például itt vannak az én állataim:

habár ez egy farkas a bal oldalon

Itt is egy bimbózó barátság. Azt szerettük volna megtudni, hogy a kutyák "macskásabbak" lesznek-e macskák mellett (nem találtuk jelét)

A hatvanas években kutatók együtt, illetve külön neveltek fel kutyákat és macskákat. Úgy találták, hogy a kölyökkutyák mindenképpen megpróbáltak játszani a macskákkal, a macskák közül viszont csak azok játszottak, akik kutyával együtt nőttek fel, a többiek féltek. Azt azonban eddig senki nem vizsgálta, milyen interakciók fordulnak elő a családban együtt élő kutyák és macskák között, valamint hogyan befolyásolják a demográfiai és környezeti tényezők a két faj kapcsolatát.

Bali kutyák: ingerlékenyebbek, aktívabbak, agresszívabbak a befogadottak, mint a szabadon élők

A számunkra ismerős, nyugati típusú kutyatartás valójában, ha a Föld összes kutyáját nézzük, ritka jelenség. A kutyák 80%-a szabadon, az utcán él, származásuk ismeretlen, nincsenek regisztrált kutyafajtához tartozó őseik. Magyarul leginkább a páriakutya elnevezést használjuk rájuk, angol nyelvterületen a free-ranging, free-roaming, feral vagy village dog elnevezés terjedt el, ami semmiképpen nem azonos a nyugati civilizáció kóbor kutyáival. Noha a szabadon élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, nagyon keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról. 

Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák. Mivel egymás között, más populációktól elzártan szaporodnak, valójában egy ősi típusú fajtát alkotnak. A Kintamani és Bali street dog hivatalosan még nem elismert fajták, genetikailag a dingóhoz állnak legközelebb. A sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést, és az ott élő emberek sem nagyon háborgatták őket, sőt, életük fontos részét jelentik a kutyák. Ragaszkodnak a környékükön élő példányokhoz, esetenként etetik is őket, ha nem is kerülnek velük általunk gazdaként definiált kapcsolatba.

Mikor kezdenek öregedni a kutyák?

Családi kutyák esetében a „természetes” öregedés lefolyásával kapcsolatban meglepően sok a még tisztázatlan kérdés. Bár köztudott, hogy az öregedés kutyák esetében is gyakran együtt jár a szellemi és fizikai képességek hanyatlásával, ám e változások természetéről és dinamikájáról erősen megoszlanak a vélemények a tudományos világban.

Jelenleg még abban sincs egyetértés, hogy hány éves korban kezdőnek az öregedéssel kapcsolatos változások kutyáknál. Ez – többek között – annak is köszönhető, hogy úgy tűnik, minél nagyobb testű fajtához tartozik a kutya, annál hamarabb kezd öregedni, így annál rövidebb a várható élettartama. Fajtától függően a kutyák várható élettartama között akár 2x-es különbség is lehet – pl. míg egy 10-20 kg-os kutya átlagosan 13-14 évig él, egy 70-80 kg-os várhatóan csupán 7-8 évig. Ez a jelenség azért is érdekes, mert emlősök esetében általában fordított az összefüggés a testméret és a várható élettartam között – nagyobb testű fajok jellemzően tovább élnek, mint a kisebbek.

A kutyák fényképekről is felismerik az emberi érzelmeket, de melyik agyféltekéjük domináns a feldolgozásukban?

A kutyák akár fényképekről is felismerik a pozitív és negatív emberi érzelmeket, és más agyféltekéjük domináns a magas, illetve az alacsonyabb izgalmi állapottal járó érzelmek feldolgozásában - derült ki egy júniusban publikált olasz kutatásból.

A kutyák kiválóan együttműködnek az emberrel, így nem meglepő, hogy a helyzetnek megfelelően képesek reagálni emberi érzelmekre is. De arról, hogy pontosan hányféle érzelmet ismernek fel, és a mechanizmusról, tehát arról, hogy ez hogyan történik, még keveset tudunk.

Egy magyar tanulmány, reagálva arra, hogy korábbi vizsgálatok szerint a kutyák nem az elvárásoknak megfelelően viselkednek a "negatív" ("fúj, rossz") tárgyakkal szemben (vagyis ugyanolyan szívesen mennek oda hozzájuk, mint az emberek által kedvelt tárgyakhoz), kimutatta, hogy feladathelyzetben igenis különbséget tesznek a kétféle tárgy között. Gyakrabban vittek oda a gazdájuknak egy olyan tárgyat, aminek a gazda előzőleg láthatóan örült, szemben azzal a tárggyal, amihez a gazda semlegesen vagy undorral viszonyult. Tehát nem csak felismerik az élőben látott érzelmeket, de akár tárgyakra is vonatkoztatják.

Élőben sokat segítenek a gesztusok és mozgás, de mi a helyzet a fényképekkel?

Kommunikációs jelek evolúciója

Részletek egy doktori disszertáció bírálatából.

Tauzin Tibor doktori disszertációja négy tanulmányban hasonlítja össze kutyák és emberek viselkedését kommunikációs helyzetekben. Az eredmények részben megvilágítják, hogy miért képesek az emberek és nem képesek a kutyák kultúra létrehozására. Ugyan a kutyák emberszerűek az osztenzív (kommunikációs szándékot kifejező) jelek használatában, de az informatív jeleket másképp alkalmazzák, és ez jelentősen korlátozza az információátadási lehetőségeiket.

A dolgozat főbb eredményei a következő pontokban foglalhatók össze:

Narkolepszia

Játszik a kutya, kergetőzik, majd hirtelen összeesik és elalszik. Néhány tíz másodperc múlva felébred, és hamarosan újra bekapcsolódik a játékba. Evés közben megismétlődik a hirtelen elalvás. Ismerős jelenet ez a Kontroll című filmből is, ahol az egyik ellenőr, Muki veszekedései gyakran azzal végződnek, hogy rábukik az asztalra. "Úgy hívják ezt a betegséget, hogy narkolepszia. Ha konfliktus van, akkor felkelek valahol, és nem tudom, mi történt" - mondja Muki a pszichológusnak. 
 A bénulásos rohamokat izgalom, erősebb érzelmi hatás váltja ki, a váratlan elalvást (alvásrohamot) pedig általában monoton cselekvések. A betegség nem fájdalmas, de nagyon veszélyes autóvezetés vagy akár csak a zebrán való átkelés közben. Átlagosan 2000-2500 emberből egy narkolepsziás, illetve valószínűleg sokkal többen, de diagnosztizálatlanok maradnak.

Agytorna idős kutyáknak - Hogyan segíthetnek az idős kutyákon a számítógépes játékok?

Az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Program, valamint az bécsi Állatorvosi Egyetem Messerli Kutatóintézet kutatócsoport legújabb tanulmánya szerint a rendszeres mentális stimuláció, melyet egy érintőképernyős tréning segítségével érnek el, segíthet az idős kutyák kognitív képességeinek szinten tartásában.

Lisa Wallis, az ELTE Szenior Családi Kutya Program kutatója, az alábbi tudományos munkából készült előadásáért a legjobb prezentáció díját kapta IV. Animal-Computer Interaction konferencián.

Az élethosszig tartó tanulás nem csak az emberek, de a kutyák számára is hasznos és fontos. A kutyák idős korukban is képesek a tanulásra, ráadásul a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok lassítják a szellemi leépülés természetes folyamatát. Viszont az idős kutyák mozgásszervi és egyéb egészségügyi problémái gyakran gátat szabnak a hagyományos, fizikai állóképességet igénylő tréningeknek. Erre a problémára kínál hatékony alternatívát a számítógépes interakció kutyáknál történő gyakorlati alkalmazása, vagyis az érintőképernyő segítségével végzett játékos tréning, mely egyszerű, jutalmazással kombinált számítógépes gondolkodtató feladatokkal helyettesíti a fizikai megterhelést jelentő tréninget, és segít fenntartani az idős kutyák szellemi frissességét.

Hogyan öregednek a kutyák?

Molnár V. Orsolya interjúja Kubinyi Enikővel a Gondos Gazdik magazin számára

Vannak különbségek a kis- és nagytestű kutyák öregedése között?

Igen, a kistestűek lassabban öregednek. Akár kétszeres különbség is lehet a kis- és a nagytestű kutyák várható élettartama között (7-14 év). De nem csak a méret, hanem a fajta, illetve főleg a fajtára jellemző betegségek is sokat számítanak.

Miért élnek tovább a keverékek, mint fajtatiszta társaik?

Mert genetikailag változatosabbak, nem halmozódnak bennük örökletes betegségek.

Részvétel az Etológia Tanszék vizsgálataiban

Szívesen részt vennél a vizsgálatokban?

Tanszékünk Családi Kutya programja folyamatosan várja az önkéntes gazdákat és kutyákat. Játékos viselkedésteszjeinkben mind a kutya, mind gazdája aktív résztvevők, így nem csak kutyádról tudhatsz meg érdekességeket, de talán magadról és kettőtök kapcsolatáról is. Néhány alapinformációt találhatsz itt arról, milyen tesztek folynak jelenleg a tanszéken, és hogyan tudsz jelentkezni rájuk.
Csatlakozz Te is a csapathoz és segítsd a viselkedéskutatás tudományos fejlődését!

Kiket várunk tesztjeinkre?

 

Vizsgálatainkra általában családi (gazdáikkal együtt élő) kutyákat keresünk, fajától, kortól, képzettségtől függetlenül.
Természetesen előny, ha a kutya könnyen motiválható jutalomfalattal vagy játékkal, de nem követelmény.
Egyes teszteknél lehetnek speciális kritériumok, pl. csak bizonyos korú vagy fajtájú kutyákat keresünk, így kérlek, jelentkezés előtt tanulmányozd az egyes tesztekkel kapcsolatos információkat.
Tüzelő szukák sajnos nem vehetnek részt egyik vizsgálatban sem.

Robotkutya az etológiai kutatásokban

A Sony újra piacra dobja az Aibo nevű robotkutyát. A 2000-es évek elején magyar etológus kutatók is dolgoztak a Sony mérnökeivel. Erről jelent meg egy cikk a Magyar Nemzetben.

– A Sony párizsi kutatóintézetével működtünk együtt. Ott fejlesztették az Aibót, és az volt az eredeti célunk, hogy a robotkutyát bevonjuk a kutyák magatartását vizsgáló kísérleteinkbe. Eredetileg arra számítottunk, hogy majd beprogramozhatjuk az Aibót különféle viselkedések bemutatására, és az igazi kutyák ebből esetleg tanulnak. Csakhamar kiderült azonban, hogy ez messze áll a valós lehetőségektől – kezdi az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszékén végzett aibós kísérletek történetét Kubinyi Enikő, a tanszék kutatója. – Egyik fél sem „akart” ugyanis ebben együttműködni. A robot autonóm volt, tehát nem szigorúan meghatározott parancssort hajtott végre, hanem sok véletlenszerű elemet tartalmazott a viselkedése, így nagyon nehéz lett volna megtanítani bonyolult demonstrációkra. A felnőtt kutyák pedig jószerével tudomást sem vettek róla, mintha csak egy távirányítós kisautó lett volna. A kölyökkutyák viszont reagáltak rá, egyikük meg is támadta. Ettől nagyon megijedtünk, mivel egy vagyonba került, és csak kölcsönbe kaptuk Párizsból. A kísérletet megörökítő videó, amelyen kollégámmal, Gácsi Mártával sikoltozunk, azóta is fenn van a neten.

Alvás és orsó: hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között

Hogyan működik a kutyaagy? A képalkotó eljárások terjedésével folyamatosan nő az érdeklődés az iránt, mi zajlik az ember „legjobb barátjának” fejében. Ennek ellenére sok olyan alapvető agyi funkció, ami más fajoknál már ismert, még mindig feltérképzetlen terület a kutyaagyban. Ezek közé tartozik az alvási orsó, ami – ellentétben azzal, ami miatt Csipkerózsika hosszú álomba zuhant – rövid (0,5-5 mp-es), ritmikus, fokozatosan növekvő, majd csökkenő amplitúdójú, orsó alakú EEG hullámforma a lassú hullámú alvás során. Szerepe a tanulásban és az alvási stabilitásban régóta ismert emberek és rágcsálók esetében, de a kutyákat tekintve még abban sem volt megegyezés, hogy mi tekinthető alvási orsónak. Egy új magyar tanulmány azonban feltárta, hogy a kutyák alvási orsói sokkal hasonlóbbak az emberéhez, mint azt korábban feltételezték. Akárcsak az embereknél, a jobb tanulási képességű kutyák alvási EEG görbéjében is gyakrabban jelennek meg orsók. Különbség van a nemek között is: a szukák ügyesebbek voltak a kapott feladatban, és ezzel párhuzamosan több orsót azonosított EEG görbéjükben az erre specializált algoritmus.