Sajnos az intelligencia fogalma igen sokféleképpen értelmezhető, és gyakran nagyon felületes módon használják. Először is, nem szabad elfelejtenünk, hogy bármiféle „intelligencia” az adott körülmények között megfigyelt és tesztelt viselkedésnek csak egy specifikus aspektusát tükrözi. Másodszor, az intelligenciát, mint egyfajta „mérőszámot” eredetileg a rugalmas problémamegoldó képességekben megnyilvánuló egyedi variabilitás méréséhez találták ki (embernél). Így joggal kérdőjelezhető meg, hogy használhatjuk-e egyáltalán az intelligencia fogalmát az összehasonlító szempont érvényesítése során (Byrne, 1995), mint például különböző kutyafajták közötti eltérések vizsgálatakor, vagy annak megítéléséhez, hogy a kutya vagy a farkas intelligensebb-e. E kétségeknek egyszerű oka van. Egyrészt az evolúció során az állatfajok különböző képességeket fejlesztettek ki, másrészt pedig az egyes egyedek egyedfejlődésük során a környezet különböző aspektusait tapasztalhatják meg. Ezért különösen nehéz olyan feladatot megtervezni, amely a különböző fajok egyedei számára hasonló módon jelenítenek meg egy adott problémát. Ez azért van így, mert a különböző genetikai és környezeti hatások alapvetően befolyásolják az egyednek az adott probléma megoldásával kapcsolatban mozgósítható kognitív kapacitásait. Ezért bölcsebb dolog, ha az intelligencia fogalmát az eredeti értelmében alkalmazzuk, azaz a genetikailag jól körülírható csoportok (fajták, fajok) egyedei között megnyilvánuló változékonyság elemzésére. Az intelligencia minden egyéb esetben mellőzendő, helyette célszerű a kognitív képességekben megnyilvánuló különbségekről beszélni.
A kutya viselkedésével kapcsolatban nagyon gyakran még a kutatók is hivatkoznak olyan ún. népi ismeretekre, illetve hiedelmekre, ami komoly zavarokhoz vezethet. Az egyik ilyen téves vélekedés az intelligencia fogalmát érinti, és arra vonatkozik, hogy az egyes fajták eltérő mértékben „intelligensek” (Coren, 1994). Ha valaki figyelmesen újraolvassa az eredeti kérdőívet, láthatja, hogy a szerző az „intelligencia” fogalma alatt azt érti, hogy vajon a kutya mennyire „engedelmes viselkedést mutat a kutyaiskolában”. Még ha ez is volt a vizsgálat vezetőjének az eredeti szándéka, erősen el kellene tűnődnünk azon, vajon milyen könnyű lenne a csúcsra sorolt border collie-t megtanítani arra, hogy egy szánkót 10 km-re elhúzzon (Coppinger és Coppinger, 2001). Hasonlóan problematikus a taníthatóság szempontjából a fajták összehasonlítása olyan kérdések alapján, amelyek bizonyos fajta képességeit közvetlenül érintik. Így nem meglepő, hogy a szibériai huskyk és a bassett houndok alacsony pontszámokat kapnak a „taníthatóság”-ra egy olyan kérdőívben, amelynek egyik eleme a „tárgyak apportírozása” (Serpell és Hsu, 2005).
Újságírói kérdésre adott válaszok:
Otthon a kutya gazdája hogyan
tudja ellenőrizni, most akkor intelligens a kutya vagy sem? Szeretnék elkérni egy
mintatesztet is, amit otthon elvégeztethetünk a kutyánkkal.
Az intelligencia viszonylagos. A
gazda úgy tudja megállapítani, hogy a kutyája intelligens-e, ha hozzáteszi:
"mihez képest"? A korábbi kutyáihoz képest, egy kutyaiskolába járó
kutyákhoz képest? Miben mutatkozik meg az intelligencia? Odafigyel a gazdájára?
Jól jelez a kerítésnél, ha idegen közeledik? Remekül tereli a birkákat? Jó
vadászkutya? Nyilván minden gazdának mások az igényei, mást-mást jelent nekik
az intelligencia.
Teszthez ajánlom Stanley Coren könyvét: The
intelligence of dogs. De mint a fenti idézet mutatja, erősen kritizálható a
teszt (ami itt található: http://www.abc.net.au/animals/dog_test/default.htm).
Mennyire tudjuk mi megtanítani az
IQ-teszthez szükséges intelligenciát a kutyánknak?
Függ a kutya adottságaitól és a mi
felkészültségünktől.
Mitől épp a border collie volt a
legjobb a tesztben? Miben volt jobb, mint a többiek? (Amennyiben lehetséges
szeretném megkapni a teljes teszt eredményét, melyik kutya hányadik helyen
végzett)
A terelés, amire a border collie-t
szelektálták, nehéz munka, pontos együttműködést kíván a gazdával.
Itt van egy pár lista: http://en.wikipedia.org/wiki/The_Intelligence_of_Dogs
Hogyan mérhető „tudományosan” a
kutya esze-intelligenciája? Az Önök vizsgálatai/véleménye szerint melyik kutya
a legokosabb és miért?
A fajtákat más-más feladatra
szelektálták, az egyik feladatban az egyik fajta kiemelkedő, a másikban más.
Milyen intelligencia
létezhet még a kutyáknál? Említette, az előre felállított feladat sorban nagyon
jó egy kutya, de pl. nem alkalmas vezér-szánhúzónak. Továbbá azt is, hogy
mennyire lényeges, hogyan tud alkalmazkodni egy kutya az adott környezethez.
stb…
Szociális intelligencia: http://kutyaetologia.elte.hu/szocialis.html
Milyen korban van a kutya a
teljesítőképessége csúcsán? („Mind fizikálisan, mind mentálisan”) Ilyenkor mit
tud?
Általában 3 és 6 éves kor között, fajtától függően (a fajták várható élethossza eltér). Mit tud? Amit
öröklött, meg amire megtanították...
Mennyire taníthatóak a kutyák? És
mennyi idős korban a legfogékonyabbak a tanulásra?
Az állatfajok közül valószínűleg a legképezhetőbbek, ez lehet az egyik oka, hogy a "legjobb barát"-unknak tartjuk őket. Képezhetőbbek, mint a
farkas. http://kutyaetologia.elte.hu/farkas.html
A tanítást, szocializálást, amint
lehet, el kell kezdeni.
Mi az az alapvető „tudás” amit
minden kutyának tudnia kell?
Attól függ, hol él... Az V.
kerületben vagy egy tanyán teljesen más az elvárás.