Egy kutyás lapban sok szó esik arról, milyen fájdalmas megválnunk idős vagy súlyosan beteg állatbarátainktól, de arra ritkán gondolunk, hogy ez nem csak nekünk nehéz, hanem a végső elaltatást végző állatorvosnak is. George Dickinson 463 amerikai állatorvost kérdezett meg ezzel kapcsolatos élményeikről. Noha az állatorvosok gyakran végeznek eutanáziát (átlagosan 7-8 állatot altatnak el havonta), az egyetem nem készíti fel őket arra, hogyan viselkedjenek a gyászoló tulajdonossal. Mivel az állatorvosoknak sem idejük, sem képesítésük nincs a gyász kezelésére, legtöbben egy független segítő szolgálat telefonszámát adják meg a gazdáknak, ahol szakemberek segítenek enyhíteni a veszteség érzését.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a legtöbb elaltatásnál jelen van a tulajdonos, és a tetemet rendszerint az állatorvosnál hagyják, ahonnan krematóriumba kerül.
Kutya Szövetség, 2011/7
