Bailey és gazdája. Forrás: http://www.memphis.edu |
Ráadásul nála szó sem volt arról, hogy rendszeres, intenzív
napi tréninget kapott volna, mint például Chaser. Nagyon ritka szénanáthában szenved,
nem mehet ki a lakásból, így unaloműzőnek kapott a gazdájától játékokat.
Bailey olyan ügyes, hogy a két kutatónak is készséggel
szállította a kért tárgyakat, tehát az eltérő hangszín és akcentus nem
befolyásolta a teljesítményét. Miután a kutatóknak ily módon sikerült igazolni,
hogy Bailey valóban ismeri a játékok nevét, sor került Rico és Chaser
szótanulásos kísérletének lemásolására: új tárgy bemutatása a kutyának a név
ismételgetésével, a tárgy elhelyezése 4 ismert és 4 ismeretlen játék közé, majd
behozatal név alapján. Bailey emlékezetét két játékkal tették próbára: Dórával,
a felfedezővel és Triceratopsszal kötött ismeretséget. Mivel eleinte kicsit
tartott tőlük, a borderekhez képest hosszabban barátkozott a tárgyakkal, de
végül ugyanúgy teljesítette a feladatot, mint Rico és Chaser. Ezután jött a
trükk, a próba, ami kimaradt a bordereknél: a kutatók a kiürített szobában
egymás mellé tették Dóra a felfedezőt és a Triceratopszt, majd hol egyiket, hol
másikat kérték Bailey-től. Ekkor kiderült, hogy a kis kutyának fogalma sincs,
melyik melyik. Korábban csak azért hozta be épp a kívánt játékot, mert legutóbb
azzal játszott – de amikor két ugyanilyen játékkal szembesült, megállt a
tudomány. Végül körülbelül egy hónapba, napi 3-5 gyakorlásba, tárgybehozatalba
került, mire megbízhatóan megtanulta a két játék nevét.
Két fő tanulsága van a történetnek: az egyik, hogy nem csak
a borderek okosak, hanem egy öleb is lehet az. A másik szerint pedig nem
kizárt, hogy Rico és Chaser, Bailey-vel ellentétben, olyan gyorsan tanul
szavakat, mint az embergyerekek, de ez a velük végzett kísérlet hibája alapján
egyáltalán nem biztos. (Griebel és Oller, 2012).
Kutya Szövetség, 2012/4