Megjelent referált (szakemberek által bírált) verzióban is a PLoS Genetics-ben a cikk (Marx Péter személyében magyar illetőségű szerzővel), amit 2013-ban az arXive-on publikáltak először. Itt írtam róla hosszabban. A lényeg az, hogy sejtmag-vizsgálatok alapján a kutyák és farkasok ága 11-16 000, de akár 34 000 éve válhatott el egymástól, utána viszont még hosszú időn át kereszteződhettek. A közös ős pedig mára kihalt.
A kutyák bizonyosan nem a letelepedés, a mezőgazdaság kialakulásával jelentek meg (vagyis nem a falvak körül felhalmozódott szemét vonzotta őket), hanem már a vadászó-gyűjtögető csoportokat is kísérték.
Emellett megvizsgálták a keményítő bontásával kapcsolatos amiláz gént (AMY2B) (részletesebben lásd itt). A dingókban és a huskykban a farkaséhoz hasonlított a gén, ami arra utal, hogy a háziasítás kezdetén a kutyák húsban gazdagabb táplálékon éltek, mint ma.
Forrás.
Freedman et al., 2014. PLoS Genetics
Lásd még:
The Mystery of the Missing Wolf
A kutyák bizonyosan nem a letelepedés, a mezőgazdaság kialakulásával jelentek meg (vagyis nem a falvak körül felhalmozódott szemét vonzotta őket), hanem már a vadászó-gyűjtögető csoportokat is kísérték.
Emellett megvizsgálták a keményítő bontásával kapcsolatos amiláz gént (AMY2B) (részletesebben lásd itt). A dingókban és a huskykban a farkaséhoz hasonlított a gén, ami arra utal, hogy a háziasítás kezdetén a kutyák húsban gazdagabb táplálékon éltek, mint ma.
Forrás.
Freedman et al., 2014. PLoS Genetics
Lásd még:
The Mystery of the Missing Wolf
Hol van a kutya elásva? ÉT-Etológia 2013/50-51
Kép: flickr