Jobblábas, balszemes, becsavarodott...

A kutyás kutatások eredménye hallatán gyakori a hümmögés: "mi ebben az újdonság, ezt mindenki tudja". Nos, fogadni mernék, hogy a most következő témával sikerül meglepetést szerezni. Avagy van valaki, aki tudta, hogy ha a szőrzetben forgó van a fej bal oldalán és a mellkason, akkor a kutya valószínűleg a jobb szemével nézelődik szívesebben? És azt, hogy órairányú mellkasi forgójú kutyák szívesebben lépnek ki induláskor a jobb lábukkal? Ugye nem. És hogy mindez mire jó? A lateralizáció az agy működésének aszimmetriájából ered. A jobb- és a baloldali agyfélteke eltérő szerepet játszik a viselkedés és az érzékelés vonatkozásában, de úgy tűnik, mindezek összefüggnek az ún. strukturális lateralizációval is, ami a szőrzet forgóiban tükröződik. Így talán már az is érthető, hogy azok a vakvezető kutyák, amelyek mellkasán órairányú forgó van, gyatrább munkateljesítményt mutatnak, az ausztrál Tomkins és munkatársai adatai szerint. (Tomkins et al., 2012, JVetBehav).

When dog owners hear about the latest results of dog research, they usually say: ’oh, we knew that already. Why did not they asked us?’. Well, I bet that today’s post will make all owners raise their eyebrows. I do not think that they ’know already’ that if your dog have a whorl in its fur on the left side of the head or on the chest, then it will prefer to use its right eye when gazing at the outer world. And if the whorl has a clockwise direction, then your dog will first make a step with its right leg, when going somewhere. And what’s all this is good for? Lateralisation is a result of the brain’s assymetric structure. The right and left hemisphere control different functions and receive information from various sources. Now it seems that these differences take shape in the form of structural lateralisation, such as the whorls in our dog’s fur. This helps to understand why guide dogs for the blinds having a clockwise whorl on their chest have lower success at work (Tomkins et al., 2012).

Sofia és a mondattan

Sofia. Kép: http://www.sci-news.com/biology/article00185.html

Nem hiába lett Sofia, vagyis "bölcsesség" a keverék szuka neve: egyike azoknak, akik bebizonyítják, milyen okosak (lehetnek) a kutyák. Itt van ugye a két border collie, Chaser és Rico, valamint Bailey, a yorkshire terrier, a maguk bámulatos szókincsével: 120-1000 tárgy nevét ismerik. De természetesen nem csak főnevek, hanem igék is szerepelnek a listájukon. Chaser például jól ismeri a fog, mancsol, szimat kifejezéseket, és a megjelölt tárggyal a jelzett akciót hajtja végre.

Két brazil kutató, Ramos és Ados felismerte, milyen távlatokat rejt a kutyák beszédértésének kutatása, ezért maguk is beszereztek egy megfelelő kutatási alanyt. Sofia két hónapos korától heti 3-6 alkalommal naponta 2-3 nyelvleckén vett részt. Két éves korára megbízhatóan megkülönböztetett egymástól négy tárgyat (labda, kulcs, palack, bot) és két akciót (mutat, hoz). De a kutatók nem elégedtek meg azzal, hogy Sofia végrehajtja a rábízott akciót, hanem szerették volna elérni, hogy a kutya megértse, a főnevek és igék eltérő fogalmi tartalmúak, és egy tárgy neve nem egy bizonyos tárgyra, hanem hasonló tárgyak elvont halmazára vonatkozik. Ezért nem csak a tárgy-akció párosok összeállítását variálták véletlenszerűen, hanem a két szófaj sorrendjét is, tehát az utasításokban hol a főnév, hol az ige szerepelt első helyen. Emellett nem csak egy bizonyos labdát, kulcsot, stb. használtak, hanem eltérő színű, anyagú, formájú labdákat, kulcsokat. A siker ezúttal sem maradt el! Az eredmény jelentősége óriási, hiszen a szerzők szerint ez már a kezdetleges nyelvtan birtoklása, vagyis a két különböző szófaj beazonosítása határozott lépés annak felismerésében, hogy a szavak mondatokká alakulhatnak. Ha valaki azt állítja, hogy mindebben semmi meglepő nincs, mert erre az ő kutyája is képes, tegyen egy próbát, és haladjon végig az alábbi feladatsoron. Sofia két hónapos korától két éves koráig gyakorolt, a viselkedését klikkerrel formálták.

A feladatsor:

1. Szótanítás: Négy főnév (labda, kulcs, palack, bot) és két ige megtanítása (mutat, hoz).

2. Választás két lehetőségből: Két tárgy közül menjen a kutya a megjelölthöz. Két akció közül a jelzettet hajtsa végre (egy megnevezetlen, de ismerős tárggyal).

3. Tárgy-akció sorrend megtanulása: Előbb a megjelölt tárgyhoz lép a kutya, majd az ekkor elhangzó akciót hajtja végre (labda hoz, labda mutat).

4. Kétszavas kérések teljesítése: A tárgy-akció utasítás egyben hangzik el, majd a kutya a megjelölt tárgyhoz lép és behozza/rámutat.

5. Ellenőrző feladatok: Annak érdekében, hogy a kutya ne a kiképző akaratlan testjeleiből olvassa ki, mi a feladat, többféle helyzetben is zajlik a gyakorlás: pl. a kiképző napszemüveget visel; beköti a száját kendővel; ismeretlen helyen, ismeretlen emberrel gyakorlatoztatja a kutyát. A tárgynevek elvont tartalmának megtanításához új, de azonos kategóriájú tárgyakat használnak (új labdát, új kulcsot, stb.). Így a kutya nem kizárólag egyetlen labdára vonatkoztatja a szót, hanem rájön, hogy minden labda, ami gömbölyű és pattog.

6. Kétszavas, fordított sorrendű kérések teljesítése: Ugyanaz, mint a 4. szakasz, de "tárgy-akció" helyett "akció-tárgy" a sorrend (pl. mutat labda).

7. Kétszavas kérések új tárggyal, egy plüssmackóval.

8. Új kétszavas kérés: olyan utasítás, ami nem fordult elő korábban. (Sofiánál két ilyen kérés volt: bot hoz és palack mutat.)

Ha valaki végigment ezen a procedúrán, és kutyája sikeresen teljesíti a feladatokat, jelentkezzen az Etológia Tanszéken, szívesen látjuk kutatási alanyaink között!.

(Ramos and Ades, 2012, PLoS One)

Kutyás-macskás ellentét

A magukat "kutyásnak" valló (de nem feltétlenül kutyatartó) emberek lelkiismeretesebbek, barátságosabbak, jobban kedvelik a társaságot, érzelmileg kiegyensúlyozottabbak, viszont kevésbé nyitottak, kevésbé kreatívak, mint a "macskások" állítja - Sam Gosling, amerikai szerző, 4565 kérdőív elemzése alapján. (Gosling et al., 2010, Anthrozoös).
Psychology Today

Keresőkutya-képzés az USA-ban

Kereső- és mentőkutya a
World Trade Centernél, 2011-ben.
Forrás: Wikipedia

Vajon milyen módszer mellett teszik le voksukat a profik? Nos, a nők gyakrabban használják a pozitív megerősítés módszerét, mint a férfiak. Ez a módszer összefügg a sikeres teljesítménnyel, de az is tény, hogy a kutya növekedése során a kiképzők kényszerítő módszereket is gyakorta bevetnek. A gazdák 86%-a már a kutya hat hónapos kora előtt elkezdi az engedelmes tréninget, 55%-a az agility-t is. Aki legalább 4 órát edz hetente, sikeresebben teszi le a keresőkutya-vizsgát – írja Michale Alexander kutatócsoportja. (Alexander et al., 2011, AABS).

Nyugodtabbak vagyunk, ha bevihetjük a kutyát a munkahelyünkre

Az Etológia Tanszék munkatársai

Reggelente 20-30 kutya veszi fel a munkát egy étkészleteket forgalmazó amerikai cégnél. 100 alkalmazottból 4-5 magával viszi a kutyáját, idestova 15 éve. Állítják, hogy a kutya jókedvre hangol, beszédtémát ad, egyszóval családias hangulatot teremt. Ráadásul nem kell hazarohanni kutyát sétáltatni, van bőven idő a munkára. És persze, jobban működik egy cég, ha az alkalmazottai támogatónak, vonzónak találják a munkahelyi légkört, szívesen mennek dolgozni.

Lehet, hogy még az USÁ-ban is szokatlan ez a hozzáállás, mindenesetre egy hétre kutatók szállták meg a céget, hogy utánajárjanak a dolognak, tényleg jót tesz-e a munka hatékonyságának, ha az irodában ott hever egy kutya is. Barker és munkatársai kérdőívvel vizsgálták, mennyire szeretik az alkalmazottak a kutyákat, mennyire élvezik a munkájukat, elégedettek-e a munkahelyükkel. Emellett a nap elején és végén nyálmintát gyűjtöttek tőlük. Ebben megmérték az ún. "stresszhormon", a kortizol koncentrációját. Kiderült, hogy a legtöbb alkalmazottnak mindegy, van-e kutya a munkahelyen, teljesítményük szempontjából ez nem oszt, nem szoroz. Minden ötödik embert zavar a kutyák okozta zaj, felfordulás, piszok, de ugyanennyien vannak azok is, akik kifejezetten örülnek a négylábúaknak. Ugyanakkor a kutyások nagyon elégedettek voltak munkahelyük kommunikációjával, jutalmazási és előléptetési rendszerével, valamint a fizetésükkel is. Legérdekesebbnek az bizonyult, hogy a kutyás alkalmazottak stressz-szintje nem emelkedett a munkanap során, azokon a napokon viszont, amikor kedvencüket otthon hagyták, ugyanúgy nőtt a kortizol-szintjük, mint a többi munkatársuknak. Úgy tűnik tehát, hogy az elkötelezett kutyásoknak jót tesz, ha a kutyájuk velük lehet, a munkahelyi légkört javítja, a teljesítménynek pedig nem árt. Olcsó intézkedés a munkahelyi elégedettség növelésére (Barker et al., 2012).

Új szótanuló sztár: Bailey, a yorkshire terrier

Bailey és gazdája.
Forrás: http://www.memphis.edu

Korábban írtunk már két border collie-ról, Ricoról és Chaserről, akik több száz tárgyat ismertek név szerint (Chaser ezernél is többet). Ez a tudás önmagában is lenyűgöző, de a kutatók a felfedezést megfejelték azzal, hogy kijelentették: e két kutya épp úgy tanulja meg a szavakat, ahogy a kisgyerekek. Elég nekik csak egyszer megmutatni a tárgyat, elismételni fennhangon a nevét, és a kutya legközelebb már azt fogja kérésre behozni a játékkupacból. Ez már viszont nem tetszett egy amerikai-osztrák kutatópárosnak. Véleményük szerint a szótanulásos kísérlet rossz volt. A kutyák semmit nem tanultak meg, csak egy egyszerű szabályt követtek: "azt a tárgyat kell behozni, amelyiket az előbb megmutattak nekem". Ahhoz, hogy ezt bebizonyítsák, segítségre volt szükségük. Rátaláltak Bailey-re, a 12 éves yorkshire terrier szukára. Bailey 120 játék boldog tulajdonosa, és mindegyiket névről ismeri. Megdőlt tehát a mítosz, hogy sok szó megtanulására csak a border collie-k képesek!

Ráadásul nála szó sem volt arról, hogy rendszeres, intenzív napi tréninget kapott volna, mint például Chaser. Nagyon ritka szénanáthában szenved, nem mehet ki a lakásból, így unaloműzőnek kapott a gazdájától játékokat.

Bailey olyan ügyes, hogy a két kutatónak is készséggel szállította a kért tárgyakat, tehát az eltérő hangszín és akcentus nem befolyásolta a teljesítményét. Miután a kutatóknak ily módon sikerült igazolni, hogy Bailey valóban ismeri a játékok nevét, sor került Rico és Chaser szótanulásos kísérletének lemásolására: új tárgy bemutatása a kutyának a név ismételgetésével, a tárgy elhelyezése 4 ismert és 4 ismeretlen játék közé, majd behozatal név alapján. Bailey emlékezetét két játékkal tették próbára: Dórával, a felfedezővel és Triceratopsszal kötött ismeretséget. Mivel eleinte kicsit tartott tőlük, a borderekhez képest hosszabban barátkozott a tárgyakkal, de végül ugyanúgy teljesítette a feladatot, mint Rico és Chaser. Ezután jött a trükk, a próba, ami kimaradt a bordereknél: a kutatók a kiürített szobában egymás mellé tették Dóra a felfedezőt és a Triceratopszt, majd hol egyiket, hol másikat kérték Bailey-től. Ekkor kiderült, hogy a kis kutyának fogalma sincs, melyik melyik. Korábban csak azért hozta be épp a kívánt játékot, mert legutóbb azzal játszott – de amikor két ugyanilyen játékkal szembesült, megállt a tudomány. Végül körülbelül egy hónapba, napi 3-5 gyakorlásba, tárgybehozatalba került, mire megbízhatóan megtanulta a két játék nevét.

Két fő tanulsága van a történetnek: az egyik, hogy nem csak a borderek okosak, hanem egy öleb is lehet az. A másik szerint pedig nem kizárt, hogy Rico és Chaser, Bailey-vel ellentétben, olyan gyorsan tanul szavakat, mint az embergyerekek, de ez a velük végzett kísérlet hibája alapján egyáltalán nem biztos. (Griebel és Oller, 2012).

Kutya Szövetség, 2012/4

Úgy tűnik, hat a "nyugtató táp"

Triptofán. Forrás: Wikipedia

Egyre inkább ismert, hogy bizonyos eleségek befolyásolhatják a kutyák viselkedését. Az alacsony fehérjetartalmú diéta például csökkenti az agressziót, a magas tirozin-tartalmú kedvező hatású szorongásos kórképeknél. (A tirozin aminosav, a fehérjék egyik építőeleme).

Egy japán vizsgálat szerint a triptofánt (szintén aminosav) és egy tejből kivont anyagot tartalmazó, kereskedelmi forgalomban kapható táp etetése nyolc hét után a gazdák szerint jelentősen csökkentette a kutyák szorongását, kevésbé féltek az idegenektől, és jobban tűrték a kellemetlen testérintéssel járó vizsgálatokat, szőrápolást. A 28 vizsgált kutyát (főként csivavát) állatorvoshoz is elvitték, aki lecsippentette túlnőtt karmaikat. E félelmetes esemény után vizeletet gyűjtöttek a kutyáktól, amiben megmérték a szorongást jelző hormon szintjét. Ebből is az derült ki, hogy a "nyugtató táp" etetésével csökkent a kutyák félelme a procedúrától. Kár, hogy a kutatók módszertani hibát vétettek azzal, hogy mindig a normál, összehasonlításhoz használatos tápot etették először, és a speciális tápot másodszor. Így könnyen előfordulhat, hogy a szorongás csökkenése csak azért jelentkezett, mert a kutyák már másodjára jártak a pedikűrt végző szakembernél, ezért kevésbé féltek tőle. A kutatók azzal védekeznek, hogy a kutyák háromnegyede havonta járt állatorvoshoz, így csak a speciális táp felelős a kedvező változásért, de egyértelmű, hogy további vizsgálatokra van szükség, már csak azért is, hogy kiderüljön, a két alkotóelem közül melyik a hatásos(abb) (Kato et al., 2012).

Kutya Szövetség, 2012/4

mix

Meglepődés

Social referencing (társas referálás) alatt azt értjük, hogy egy egyed információt kér egy másiktól ahhoz, hogy valamit megértsen, és ahhoz viszonyulni tudjon. Ilyenkor viselkedését a társa arcán megjelenő érzelemkifejezés alapján irányítja. Egy különös tárgy láttán a kutyák 83%-a a gazdára nézett, de a viselkedésükben csak kevés különbséget okozott az, hogy a gazda pozitívan vagy negatívan reagált. Ezek között említhető, hogy a pozitívan reagáló gazdák kutyái közelebb helyezkedtek el a tárgyhoz (Merola et al., 2012, Anim Cogn).

Means-end

A kutyák képesek megérteni a means-end összefüggést, még akkor is, ha a meg nem erősített jutalom összezavaró faktorként hat. A means-end feladatban valami, amit manipulálni kell, a kívánt cél elérésének az eszköze. Itt például egy falapot kellett meghúzni ahhoz, hogy a kutya hozzájusson a rajta lévő jutalomfalathoz vagy egy játékhoz. Jól ment a dolog (kivéve a 8 próbából egyben, amikor a kihúzandó tárgy a lehető legmesszebb volt, a nem kihúzható viszont közel (Range et al., 2011, Anim Cogn).

Kire néz a kutya problémahelyzetben?

Még egy bécsi kutatás, de nem csak fizikai, hanem szociális kognícióról is. A kutyák csak részben értik meg, milyen probléma léphet fel egy tárgy működésekor. Két kísérletvezető közül az egyik mindig jutalommal töltötte fel a kísérletben szereplő kutyajátékot, a másik pedig megjavította, amikor az elromlott. A kutyák a jutalomtöltő közelébe mentek, ha a játék üres lett, de mindig a javítóhoz fordultak először, függetlenül attól, hogy elakadás vagy üresedés volt a probléma. A problémahelyzetben akkor nézegettek sokat a gazdájukra, ha az korábban biztatta őket jutalomszerző próbálkozásaik során (social referencing) (Horn et al., 2011, Anim Cogn).

Empátia

Rövidke összefoglaló arról, miért gondoljuk, hogy a kutyák képesek empátiára, holott egy csomó teszt azt bizonyítja, hogy nem. Például itt olvastam először arról a kutatásról, amiben a gazda fejére rádől egy könyvespolc, ill. eljátssza, hogy szívinfarktust kapott (amikoris a kutyák nem jönnek rá, hogy segítséget kellene kérniük).(Silva and Sousa, 2011, Biol Letters)

Kutya-ember kapcsolat

Dominancia, a suttogó módszer demisztifikálása és a negatív megerősítés hatékonysága, humánus használata a témája az összefoglalónak (McGreevy et al., 2012, JVetBehav).

Fájdalom kiváltotta agresszió

Fájdalom (pl. diszplázia) kiváltotta agresszió megjelenési formáival (pl. védekezési pozíciót vesz fel az állat) a fájdalom típusa nincs összefüggésben, de az, hogy a kutya a fájdalom előtt is mutatott-e agressziót, igen (12 kutyán). (Camps et al., 2012, JVetBehav)

Szemkamera (eye tracker)

Emberi arcokat, kutyafejeket, játékokat és betűket mutattak 6 kutyának. A kutyakép volt a kedvenc, és az ismert képeket hosszabban nézegették, mint az újakat (Somppi et al., 2012, Anim Cogn).

Ezüstróka

A háziasított ezüstróka genomjának tanulmányozásával egy sor más faj, beleértve az ember, szociális kogníciójának evolúciójáról és genetikai hátteréről is tanulhatunk. Összefoglaló. (Kukekova et al., 2012, Mamm Genome).

Az állatkerti farkasok nem örülnek a látogatóknak

A mexikói farkas olyan ritka, hogy szinte minden egyede állatkertben lakik. Szaporítási programjuk sikeréhez korántsem mellékes megtudni, hogy a látogatók mennyire zavarják a farkasokat. Viselkedésük megfigyelése, és az ürülékből kimutatható "stresszhormon" szintjének mérése alapján kiderült, hogy azokon a napokon, amikor sok volt a látogató, a farkasok kevesebbet heverésztek, kevesebbet ettek, és magasabb volt a stresszre utaló kortizolszint az ürülékükben. A fajmegőrzési programba bevont egyedeket tehát célszerű minél inkább elzárni a látogatók elől.

Kutya Szövetség,2012/3
Kép forrása: http://www.mexicanwolves.org/index.php/news/558/51/Mexico-Releases-5-Wolves-Into-the-Wild/d,News2 

Impulzivitás-kérdőív

A gazdák számára jelentős probléma, ha a kutya türelmetlen, túlságosan könnyen felizgatja magát, gondolkodás nélkül cselekszik, esetleg figyelmeztetés nélkül harap. Egy új kérdőív, amelyet kutyakiképzők, szakértők véleménye alapján állítottak össze, ezeket a problémákat, vagyis összefoglalóan az "impulzivitás" személyiségjegyet vizsgálta. Megállapították, hogy a vizsgált fajták közül a terrierek a legimpulzívabbak, a golden retrieverek és a középuszkárok a legkevésbé azok, de a nemek közt nincs különbség. Az impulzivitás a korral csökken. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a kérdőívet terapeuták is jól használhatják, mert nagyon megbízhatóan tárja fel a túlzott impulzivitással járó viselkedésproblémákat (Wright et al., 2011)
Kutya Szövetség, 2012/3

Kutyakísérletek állatjóléti szemszögből

Új gyógyszerek, kutyatápok, állatorvosi termékek hatékonyságának tesztelésére több mint húszezer kutyát használnak Európában. Nagy részüket kifejezetten kísérleti célra tenyésztik, kennelekben tartják, olyan, mint "gazda", "sétáltatás", ismeretlen számukra. A kísérletek során viszont gyakran éri őket fájdalom és stressz, a kezelések után pedig ritkán van lehetőség örökbeadásra; leggyakrabban elaltatják őket. Összhangban a közvéleménnyel, ami a kísérleti kutyák számának radikális csökkentését követeli, 2011 nyarán Budapesten találkozott másfél tucatnyi tudós (köztük Miklósi Ádám az Etológia Tanszékről), állatvédő, törvényalkotó és az ipar képviselői, hogy megvitassák ennek lehetőségeit. Közleményük hasznos olvasmány lehet, elsősorban az állatvédő szervezetek számára. Kiderül belőle, hogy a kutyakísérletek egyelőre nem számolhatók fel teljesen, és az sem etikus, ha a kutyákat például kistestű disznókkal helyettesítik. De újabb módszerek kifejlesztésével és a tesztek helyes megtervezésével minimálisra csökkenthető a kísérleti kutyák száma, és remélhetőleg eljön az az idő is, amikor már csak tudománytörténeti emlék lesz a szenvedéssel járó kutyakísérletek korszaka (Hasiwa et al., 2011).

Kutya Szövetség, 2012/3