Népszerű posztok

2011. december 9.

IV-V. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium

2010. május 8 és június 12.
MÁOK továbbképzési pontérték: 55


Program


09.00-09.30         REGISZTRÁCIÓ

09.30-10.50         Dr. Topál József (MTA Pszichológiai Kutatóintézet): A kutya emberhez való kötődésének biológiai eredete. Mi a gazda: falkavezér, szülő vagy valami más?

10.50-11.10         KÁVÉSZÜNET

11.10-12.30         Dr. Miklósi Ádám (ELTE Etológia Tanszék): Az öregedéssel kapcsolatos viselkedési problémák és kezelési lehetőségük

12.30-13.20         EBÉDSZÜNET + viselkedési problémák megelőzésére alkalmas játékok bemutatása (Dr. Bródy Andrea, SzuperEb.hu)

13.20-14.40         Dr. Pongrácz Péter (ELTE Etológia Tanszék): Miért ugat a kutya? Mit tegyünk, ha kevesebb is elég lenne?

14.40-14.50         KÁVÉSZÜNET

14.50-16.10         Dr. Sátori Ágnes (SZIE ÁOK): Esettanulmányok

16.10-16.30         KÁVÉSZÜNET

16.30-17.50         Dr. Gácsi Márta (ELTE Etológia Tanszék): Pozitív megerősítés mindenáron? A tanulás és viselkedésmódosítás alapjai



ELŐADÁSKIVONATOK

A kutya emberhez való kötődésének biológiai eredete.
Mi a gazda: falkavezér, szülő vagy valami más?

Dr. Topál József
MTA Pszichológiai Kutatóintézet

Az utóbbi évek kutatásai alaposan megváltoztatták a viselkedéskutatók kutyával kapcsolatos nézeteit. Egyre több adat támasztja alá azt a korábban naivnak, tudománytalannak tartott elképzelést, miszerint a kutya nem egyszerűen egy falkaösztöntől vezérelt háziasított ragadozó, amelyet az ember vadászatra, őrzésre és ehhez hasonló feladatokra vont szolgálatába, hanem évezredek óta fontos szerepet tölt be az ember életében, mint kommunikálni, érzelmeket megosztani társas kapcsolatokat kiépíteni képes szociális lény. Jelenlegi tudásunk alapján úgy tűnik, hogy ez az egyetlen olyan faj, amelyet az evolúció a társállat funkció minél sikeresebb betöltésére formált.
A kutya háziasítása során végbement viselkedés-evolúciós folyamatban az emberi közösség - mint specifikus alkalmazkodási kényszereket megjelenítő környezeti tényező - alapvető szerepet játszott. Ennek köszönhető, hogy a kutya társas-megértő képességei az elmúlt néhány tízezer évben oly módon alakultak, hogy azok segítségével tulajdonképpen szimulálni képes az ember bonyolult szociális viselkedésének és értelmi működésének számos jellegzetességét.
Mindez elsősorban az ember felé megnyilvánuló társas vonzódás és kötődés, a szinkronizációs mechanizmusok és a fejlett kommunikációs készségek nem-verbális formáiban nyilvánul meg.
A kutya viselkedési problémáinak jó része is paradox módon részben abban a tényben gyökeredzik, hogy ez az egyetlen olyan faj, amelyet az evolúció a társállat funkció minél sikeresebb betöltésére formált. Jelenlegi ismereteink alapján a kutya és ember között evolúciósan létrejött, speciális érzelmi és élettani egymásra hangoltsággal jellemezhető viszony sok szempontból egyedülálló, amely alkalmassá teszi ezt az állatot arra, hogy az emberi társadalomban, a családi közösségekben páratlanul sokoldalú szerepet tölthessen be.

Az előadóról
Az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében (www.mtapi.hu) az Összehasonlító viselkedéskutató csoport vezetője, tudományos főmunkatárs. Kutatásainak fő témája a csecsemők és kutyák szociális és kognitív képességeiben fellehető párhuzamok.



Az öregedéssel kapcsolatos viselkedési problémák
és kezelési lehetőségük

Dr. Miklósi Ádám
ELTE Etológia Tanszék

Talán nem véletlen, hogy a kutya öregedésével kapcsolatos érdeklődés is épp akkor nőtt meg igazán, amikor az emberi társadalomban egyre nagyobb figyelem hárul az idősödésre. A kutatást érintő kérdéseket valójában többféle módon is érdemes különválasztani. Távolabbról indulva érdemes lenne megértenünk, hogy az öregedésnek, illetve az ehhez kapcsolódó élettartamnak milyen evolúciós okai vannak, és hogy bizonyos evolúciós szituációk miért kedvezhetnek (vagy éppen ártanak) öregedő fajok létrejöttének.
A kérdések másik nagy csoportja arra vonatkozik, hogy valójában milyen folyamatok állnak az öregedés mögött. Igazolható-e, hogy egyes anyagok, környezeti hatások közvetlenül hatnak az öregedésre, vagy inkább a szervezett fokozatos elkopásáról van szó? Egyáltalán, mennyire tekinthető az öregedés természetes folyamatnak, és milyen morfológiai, élettani és viselkedésbeli események kísérik? Végül pedig jó lenne tudni, hogy van-e esély az öregedés folyamatának befolyásolására, lelassítására. Ki lehet-e tolni az öregedés időszakát, és/vagy lehet-e fokozni az idős kutya jóllétét? Az előadásban igyekszünk röviden érinteni mindegyik témakört.
A távolból nézve valójában egy paradoxont láthatunk. A kutyák maximális életkora a nagy átlagot tekintve elmarad a farkasok életkorától, ami azért furcsa, hiszen kedvenceink a „természet törvényeitől” védve, gyógyító kezek közt élik minden napjaikat. Ráadásul a kutyák esetében fordítva működik egy jól ismert összefüggés: minél nagyobb a testméret (vö egér és elefánt) annál tovább él. A fajtatiszta kutyák esetében régóta ismert, hogy a nagytermetűek feleannyi vagy kétharmadannyi ideig élnek, mint kisebb társaik. Nagyon valószínű, hogy e folyamatok mögött a háziasítás következményeit kell keresnünk. Érdekes módon épp az evolúciós folyamatok szolgálnak egy érdekes kiindulási magyarázattal.
Idősebb kutyák esetében a hagyományos orvosi modellekben sokszor patológiai helyzetről beszélnek, ami a test egyre fokozódó működési problémáira utal, és az sem ritka, hogy az egyik vonatkozásban bekövetkező működésbeli nehézségek a test más részeire is hatnak. Az öregedés általában olyan visszafordíthatatlan folyamatnak tekinthető, amely a környezeti ingerekre való csökkent mértékű válaszadó képességgel jár. Sokféle módon lehet az öregedéssel kapcsolatos patológiás állapotokat csoportosítani, és ez alapján szokás elkülöníteni a motivációs és fizikai, a hormonális, illetve a kognitív funkcióbeli zavarokat. A viselkedésbeli változások mögött mindhárom tényezőt kereshetjük, a mai kutatások különösen az utóbbi ún. kognitív diszfunkció kórképet vizsgálják, amelynek fő jellegzetessége a tájékozódási képesség elvesztése, a szociális interakciókban bekövetkező minőségbeli változás (pl. változás az üdvözlő viselkedésben), zavarok az alvásciklusban és a szobatisztaságban.
Bár egyes gyógyszereket hatékonyan lehet alkalmazni számos esetben, mégis felmerül a lehetőség, hogy az öregedés folyamatát speciális étrend-kiegészítővel, illetve kutyatáppal lassítsuk, amelyek hatásmechanizmusa az idegsejtek megváltozott cukorhasznosításán alapszik. Az első eredmények nagyon biztatóak, úgy tűnik, hogy a hatóanyagok jótékony befolyásolják az idős kutyák kognitív teljesítményét. Reményeink szerint a középhosszú láncú trigliceridek alkalmazása sikeresen megelőzi, illetve időben kitolja az időskori elbutulás időszakát, ami minőségileg javítja a kutya-gazda kapcsolatot.

Az előadóról
Tanszékvezető egyetemi docens, az MTA doktora. 2008-ban jelent meg a kutyák evolúciójáról, viselkedéséről és elméjéről írt könyve Dog Behaviour, Evolution, and Cognition címmel az Oxford University Press-nél





Miért ugat a kutya? Mit tegyünk, ha kevesebb is elég lenne?

Dr. Pongrácz Péter
ELTE Etológia Tanszék

A kutya egyik legjellemzőbb, mindenki által ismert tulajdonsága az ugatás. Habár ezzel az átlagemberek tisztában vannak, és a kutyatartók egy részének már a baja is meggyűlt az ugatás miatt például a szomszédokkal, a tudomány számára az ugatás jellemzése és funkciójának megfejtése a kétezres évekig váratott magára.
Az ugatást sokáig funkció nélküli hangadási formának tartották a kutatók, amely legfeljebb a kutya általános izgatottsági állapotát jelzi. Szovjet-orosz kutatók ezüstrókákat szelektáltak szelídségre, és sok generáció szelektív tenyésztést követően a szelíd rókák között olyan egyedek is megjelentek, amelyek a „normális” rókákhoz képest többet „ugattak”. Sokan ezt a kísérletsorozatot (nem teljesen helyesen) a kutya domesztikációjának modelljeként értékelik, benne ismét csak a tulajdonképpeni funkció nélküli ugatás spontán felbukkanásával.
Tanszékünkön közel egy évtizede folyó vizsgálatsorozatban azt tűztük ki célul, hogy az ugatást mint esetleges kommunikációs viselkedésformát vizsgáljuk. Ennek során kiderítettük, hogy a kutyaugatás sok információt hordoz az ember számára mind az adott szituációt, mind pedig a kutya belső állapotát (motiváltságát) tekintve. A kutyaugatás akusztikai jellemzői egyedre, belső állapotra illetve kontextusra nézve jellemzően különböznek egymástól. További etológiai és élettani vizsgálatokkal kiderítettük, hogy az ugatás a többi kutya számára is informatív, ugyanis azok képesek megkülönböztetni az ugató egyedeket, illetve különbséget tudnak tenni különféle szituációkban felvett ugatások között. Ezek az eredmények alátámasztják azt a feltevést, hogy a kutya domesztikációja során az ugatás nem funkció nélkül lett a kutya legjellemzőbb vokalizációja, hanem meglehet másodlagosan, de többféle kommunikációs funkciót is nyert egyben.
Az ugatósság a mindennapi életben sok bosszúságot okozhat az embereknek, kutyatartóknak és a környezetüknek egyaránt. A sajnálatos pereskedéseken túl mind gyakrabban keresnek az emberek valamilyen terápiás javaslatot az ugatás csökkentésére, illetve extrém esetekben a kutya műtéti elnémítása mellett döntenek. Habár az ugatás a fentiek alapján sok esetben kommunikációs tartalommal bírhat, elsődlegesen a kutya motiváltságának tükröződése lehet, ami olykor jelezheti az állat egyes rendellenes állapotait is. Az állatorvosi diagnosztikában hasznos lehetne egy olyan eljárás, amellyel elemezhető a például krónikusan sokat ugató kutyák vokalizációja, amiből kiderülne az állat esetleges kóros állapota (szorongás, szeparációs stressz, túlzott félelem stb.). Emellett érdemes lenne vizsgálni, figyelembe venni azt is, hogy az egyes kutyafajták szelekciója mögött fellelhetők-e olyan tényezők, amelyek várhatóvá teszik egyes állatok fokozott hangoskodását.

Az előadóról
Egyetemi adjunktus. Kutatási témája a kutyák szociális tanulása, a kutyaugatás elemzése és élettani paraméterek alkalmazása a viselkedés fiziológiai hátterének megismeréséhez.



Esettanulmányok – Létezik egyszerű eset?!

Dr. Sátori Ágnes
SZIE ÁOK

A viselkedésterápia összeállítása nem egyszerű feladat. Nagyfokú körültekintést, precíz adatfelvételt és feldolgozást és természetesen megfelelő következtetések levonását igényli. A tervnek igazodnia kell a viselkedési problémához, a kutyához, a gazdához, sőt az esetek jelentős részében a környezethez is.
A legtöbb eset összetett, s egy-egy viselkedési probléma is csak ritkán fordul elő önállóan, a legtöbbször több, sokszor hasonló probléma együttes előfordulásával számolhatunk. A viharfóbiás kutyák gyakran félelmet mutatnak erős hangokra, lövésre, vagy akár hirtelen mozdulatokra is. A domináns agresszió mellett gyakran látunk birtoklási agressziót, predációs, védelmi agressziót is. A szeparációs szorongást mutató kutyák nagy részénél szocializációs problémákat, a gazdához való nagyon szoros kötődést láthatunk. Bár nincsenek evidenciák, mégis bizonyos viselkedési problémák gyakran járnak együtt.
A kezelési terv összeállításánál elengedhetetlen a helyes diagnózis felállítása és legalább ilyen fontos a lehetőségek feltérképezése. A kutya és gazdája személyiségének megismerése legalább olyan jelentőségű, mint magának a problémá(k)nak az azonosítása. Ráadásul ahogy az idő és a terápia halad, a viselkedés is változik, s a gazda (illetve a környezet) erre adott válasza is befolyásolja a folytatást. Egy jó viselkedésterápiás terv egy adott időpontban meglévő, adott probléma megoldására épít, de soha nem hagyja figyelmen kívül a változás lehetőségét, sőt amennyire lehet, előre számításba veszi azokat.  A viselkedésterápiás munka nyomonkövetésén, a változásoknak megfelelő módosítások bevezetésén az egész terápia sikere múlhat.
Az előadás során még folyamatban lévő és már lezárult esetek elemzésén keresztül igyekszünk képet alkotni a gyakorlati viselkedésterápia működéséről.

Az előadóról
Dr. Sátori Ágnes állatorvos, pszichológiából PhD fokozattal rendelkezik. A Tetra-2002 Alapítvány Állatterápiás csoportjának vezetője, és tagja a FÁBE Tudományos Tanácsának. Vizsgálatait elsősorban az állatok viselkedési zavarai, ember-állat kapcsolat és az állatterápia körében végezte. Állatorvosként felkérésre, viselkedésproblémás állatokat gyógyít. Rendszeres előadója az ember-állat kapcsolattal foglalkozó konferenciáknak, és a SZIE Állatorvosi Karának.



Pozitív megerősítés mindenáron?
A tanulás és viselkedésmódosítás alapjai

Dr. Gácsi Márta
ELTE Etológia Tanszék

Az egyik legfontosabb különbség a kutya és a farkas között az, hogy egy fiatal kutya viselkedése hihetetlenül jól formálható, ezért tud konfliktusmentesen beilleszkedni az emberi csoportba, amire egy farkas soha sem lenne képes. A nevelés során igyekszünk megértetni kutyánkkal, hogy melyek a számunkra kívánatos, illetve elfogadhatatlan reakciók az ő természetes viselkedésrepertoárjából. Az ember elvárja, hogy a kutya megértse és elfogadja azt a szabályrendszert, amit ő felállít. A szabályrendszer ráadásul gazdáról-gazdára és időről-időre változik…
Ezt a meglehetősen egyoldalúnak tűnő kapcsolatot átgondolva minden kutyás szakembertől, kiképzőtől (gazdától) elvárható, hogy a tréning során nyitottan álljon a kutyához, és ő maga is tanuljon az interakciókból. A kutyák döntő többsége ugyanis – hisz a domesztikáció során erre szelektálódtak – készségesen próbál megfelelni az ember elvárásainak, azaz konfliktusmentesen beilleszkedni az ember társas rendszerébe, amelyet ma már természetes környezetének tekinthetünk. A tanulási problémák hátterében így elsősorban a hibás, félreérthető kommunikációt feltételezhetjük, azaz a kutya minden igyekezete ellenére sem képes az ember következetlen viselkedéséből kiszűrni a rá vonatkozó elvárásokat.
Egyre gyakrabban hallható különböző szemináriumokon, hogy a modern „tanuláselmélet” alapjainak ismerete nélkül egyetlen magára valamit is adó kutyával foglalkozó szakember sem létezhet. Valóban hasznos, ha például egy kiképző tisztában van azoknak az alapelveknek a lényegével, amelyek mentén dolgozik. Viszont pusztán az elméletek ismerete senkit nem tesz jó szakemberré. Sokan használják, de nem értelmezik helyesen ezeket a fogalmakat (adott esetben az interneten található szakcikkekben, előadásanyagokban is!), gyakori például a büntetés és a negatív megerősítés összekeverése. Az előadásban röviden áttekintem az összes olyan tanulási folyamatot, amely nagy gyakorlati jelentőséggel bír a kutyák nevelése során. Kutyás példákon keresztül szeretném szemléltetni a habituáció (megszokás) és a szenzitizáció (érzékenyítés), valamint a kondicionálásos tanulási formák jellegzetességeit. Kitérek arra is, hogy bár a modern kiképzési tematikában előtérbe kerültek a pozitív megerősítésen alapuló módszerek, változatlanul a büntetés a legáltalánosabban használt viselkedésmódosító eljárás, még ha ez nem is tudatosodik a gazdákban, kiképzőkben (szülőkben, tanárokban, főnökökben). Fontosnak tartom a viselkedésmódosítás két fő módszerének, a deszenzitizáció és ellenkondicionálás folyamatának megismerését is.
Szó lesz arról is, hogy a klasszikus tanuláselméleti szabályokat felállító kísérleti pszichológiai megközelítés alapján levont következtetéseket nem csupán az ökológiai vonatkozások (pl. a fajra jellemző természetes környezet hatásának) elhanyagolása torzíthatja, hanem például a kutya esetében a komplex szociokognitív képességek figyelmen kívül hagyása is. Így ezen modellek gyakorlati életben való alkalmazhatósága egyáltalán nem automatikus. A modern etológiai felfogás szerint ugyanis a kutya természetes környezete nem egy képzeletbeli kutyafalka, hanem az emberi csoport. Egy családi kutya élete során ugyanis több időt tölt emberekkel, mint kutyákkal, társas életének partneréül a csoport emberi tagjai szolgálnak, és feladatainak jó részét az ember kívánságára hajtja végre. Így a kutyában régóta kialakulhatott a képesség, hogy megfigyelje és egyes esetekben az asszociációs tanulási formákkal (kondicionálás) nem magyarázható módon, szociális tanulás révén sajátítsa el az ember által mutatott megoldásokat.

Az előadóról
Dr. Gácsi Márta az ELTE Etológia Tanszékének oktatója és kutatója. Doktori disszertációját a kutyák gazda iránti kötődési viselkedésének etológiai elemzéséből írta. Kutatásainak fókuszában emellett a kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlító elemzése és a kutya-ember kommunikáció jellegzetességei álltak. Jelenleg többek között a kutyák ember elleni agressziójának vizsgálatával, illetve a hazai súlyos kutyatámadások elemzésével foglalkozik. A mozgássérült-segítő és terápiás kutyák felkészítését végző Kutyával az Emberért Alapítvány kiképzési programjának vezetője.