MÁOK továbbképzési pontérték: 55
Program
09.00-09.30 REGISZTRÁCIÓ
09.30-10.50 Dr.
Topál József (MTA Pszichológiai Kutatóintézet): A kutya emberhez való
kötődésének biológiai eredete. Mi a gazda: falkavezér, szülő vagy valami más?
10.50-11.10 KÁVÉSZÜNET
11.10-12.30 Dr.
Miklósi Ádám (ELTE Etológia Tanszék): Az öregedéssel kapcsolatos
viselkedési problémák és kezelési lehetőségük
12.30-13.20 EBÉDSZÜNET
+ viselkedési problémák megelőzésére alkalmas játékok bemutatása (Dr. Bródy
Andrea, SzuperEb.hu)
13.20-14.40 Dr.
Pongrácz Péter (ELTE Etológia Tanszék): Miért ugat a kutya? Mit tegyünk,
ha kevesebb is elég lenne?
14.40-14.50 KÁVÉSZÜNET
14.50-16.10 Dr.
Sátori Ágnes (SZIE ÁOK): Esettanulmányok
16.10-16.30 KÁVÉSZÜNET
16.30-17.50 Dr.
Gácsi Márta (ELTE Etológia Tanszék): Pozitív megerősítés mindenáron? A
tanulás és viselkedésmódosítás alapjai
ELŐADÁSKIVONATOK
A kutya
emberhez való kötődésének biológiai eredete.
Mi a gazda:
falkavezér, szülő vagy valami más?
Dr. Topál József
MTA Pszichológiai
Kutatóintézet
Az utóbbi évek kutatásai alaposan
megváltoztatták a viselkedéskutatók kutyával kapcsolatos nézeteit. Egyre több
adat támasztja alá azt a korábban naivnak, tudománytalannak tartott
elképzelést, miszerint a kutya nem egyszerűen egy falkaösztöntől vezérelt
háziasított ragadozó, amelyet az ember vadászatra, őrzésre és ehhez hasonló
feladatokra vont szolgálatába, hanem évezredek óta fontos szerepet tölt be az
ember életében, mint kommunikálni, érzelmeket megosztani társas kapcsolatokat
kiépíteni képes szociális lény. Jelenlegi tudásunk alapján úgy tűnik, hogy ez
az egyetlen olyan faj, amelyet az evolúció a társállat funkció minél sikeresebb
betöltésére formált.
A kutya háziasítása
során végbement viselkedés-evolúciós folyamatban az emberi közösség - mint
specifikus alkalmazkodási kényszereket megjelenítő környezeti tényező -
alapvető szerepet játszott. Ennek köszönhető, hogy a kutya társas-megértő
képességei az elmúlt néhány tízezer évben oly módon alakultak, hogy azok
segítségével tulajdonképpen szimulálni képes az ember bonyolult szociális
viselkedésének és értelmi működésének számos jellegzetességét.
Mindez elsősorban az
ember felé megnyilvánuló társas vonzódás és kötődés, a szinkronizációs
mechanizmusok és a fejlett kommunikációs készségek nem-verbális formáiban
nyilvánul meg.
A kutya viselkedési
problémáinak jó része is paradox módon részben abban a tényben gyökeredzik,
hogy ez az egyetlen olyan faj, amelyet az evolúció a társállat funkció minél
sikeresebb betöltésére formált. Jelenlegi ismereteink alapján a kutya és ember
között evolúciósan létrejött, speciális érzelmi és élettani egymásra
hangoltsággal jellemezhető viszony sok szempontból egyedülálló, amely alkalmassá
teszi ezt az állatot arra, hogy az emberi társadalomban, a családi közösségekben
páratlanul sokoldalú szerepet tölthessen be.
Az előadóról
Az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében (www.mtapi.hu) az Összehasonlító viselkedéskutató
csoport vezetője, tudományos főmunkatárs. Kutatásainak fő témája a csecsemők és
kutyák szociális és kognitív képességeiben fellehető párhuzamok.
Az öregedéssel kapcsolatos viselkedési
problémák
és kezelési lehetőségük
Dr. Miklósi Ádám
ELTE Etológia Tanszék
Talán nem véletlen, hogy a kutya
öregedésével kapcsolatos érdeklődés is épp akkor nőtt meg igazán, amikor az
emberi társadalomban egyre nagyobb figyelem hárul az idősödésre. A kutatást
érintő kérdéseket valójában többféle módon is érdemes különválasztani.
Távolabbról indulva érdemes lenne megértenünk, hogy az öregedésnek, illetve az
ehhez kapcsolódó élettartamnak milyen evolúciós okai vannak, és hogy bizonyos
evolúciós szituációk miért kedvezhetnek (vagy éppen ártanak) öregedő fajok létrejöttének.
A kérdések másik
nagy csoportja arra vonatkozik, hogy valójában milyen folyamatok állnak az
öregedés mögött. Igazolható-e, hogy egyes anyagok, környezeti hatások
közvetlenül hatnak az öregedésre, vagy inkább a szervezett fokozatos
elkopásáról van szó? Egyáltalán, mennyire tekinthető az öregedés természetes
folyamatnak, és milyen morfológiai, élettani és viselkedésbeli események kísérik?
Végül pedig jó lenne tudni, hogy van-e esély az öregedés folyamatának
befolyásolására, lelassítására. Ki lehet-e tolni az öregedés időszakát, és/vagy
lehet-e fokozni az idős kutya jóllétét? Az előadásban igyekszünk röviden
érinteni mindegyik témakört.
A távolból nézve
valójában egy paradoxont láthatunk. A kutyák maximális életkora a nagy átlagot
tekintve elmarad a farkasok életkorától, ami azért furcsa, hiszen kedvenceink a
„természet törvényeitől” védve, gyógyító kezek közt élik minden napjaikat.
Ráadásul a kutyák esetében fordítva működik egy jól ismert összefüggés: minél
nagyobb a testméret (vö egér és elefánt) annál tovább él. A fajtatiszta kutyák
esetében régóta ismert, hogy a nagytermetűek feleannyi vagy kétharmadannyi
ideig élnek, mint kisebb társaik. Nagyon valószínű, hogy e folyamatok mögött a
háziasítás következményeit kell keresnünk. Érdekes módon épp az evolúciós
folyamatok szolgálnak egy érdekes kiindulási magyarázattal.
Idősebb kutyák
esetében a hagyományos orvosi modellekben sokszor patológiai helyzetről
beszélnek, ami a test egyre fokozódó működési problémáira utal, és az sem ritka,
hogy az egyik vonatkozásban bekövetkező működésbeli nehézségek a test más
részeire is hatnak. Az öregedés általában olyan visszafordíthatatlan
folyamatnak tekinthető, amely a környezeti ingerekre való csökkent mértékű válaszadó
képességgel jár. Sokféle módon lehet az öregedéssel kapcsolatos patológiás
állapotokat csoportosítani, és ez alapján szokás elkülöníteni a motivációs és
fizikai, a hormonális, illetve a kognitív funkcióbeli zavarokat. A viselkedésbeli
változások mögött mindhárom tényezőt kereshetjük, a mai kutatások különösen az
utóbbi ún. kognitív diszfunkció kórképet vizsgálják, amelynek fő
jellegzetessége a tájékozódási képesség elvesztése, a szociális interakciókban
bekövetkező minőségbeli változás (pl. változás az üdvözlő viselkedésben), zavarok
az alvásciklusban és a szobatisztaságban.
Bár egyes
gyógyszereket hatékonyan lehet alkalmazni számos esetben, mégis felmerül a lehetőség,
hogy az öregedés folyamatát speciális étrend-kiegészítővel, illetve kutyatáppal
lassítsuk, amelyek hatásmechanizmusa az idegsejtek megváltozott
cukorhasznosításán alapszik. Az első eredmények nagyon biztatóak, úgy tűnik,
hogy a hatóanyagok jótékony befolyásolják az idős kutyák kognitív teljesítményét.
Reményeink szerint a középhosszú láncú trigliceridek alkalmazása sikeresen
megelőzi, illetve időben kitolja az időskori elbutulás időszakát, ami minőségileg
javítja a kutya-gazda kapcsolatot.
Az előadóról
Tanszékvezető egyetemi docens, az MTA doktora.
2008-ban jelent meg a kutyák evolúciójáról, viselkedéséről és elméjéről írt
könyve Dog Behaviour, Evolution, and Cognition címmel az Oxford University
Press-nél
Miért
ugat a kutya? Mit tegyünk, ha kevesebb is elég lenne?
Dr. Pongrácz Péter
ELTE Etológia Tanszék
A kutya egyik legjellemzőbb,
mindenki által ismert tulajdonsága az ugatás. Habár ezzel az átlagemberek
tisztában vannak, és a kutyatartók egy részének már a baja is meggyűlt az
ugatás miatt például a szomszédokkal, a tudomány számára az ugatás jellemzése
és funkciójának megfejtése a kétezres évekig váratott magára.
Az ugatást sokáig
funkció nélküli hangadási formának tartották a kutatók, amely legfeljebb a
kutya általános izgatottsági állapotát jelzi. Szovjet-orosz kutatók
ezüstrókákat szelektáltak szelídségre, és sok generáció szelektív tenyésztést
követően a szelíd rókák között olyan egyedek is megjelentek, amelyek a „normális”
rókákhoz képest többet „ugattak”. Sokan ezt a kísérletsorozatot (nem teljesen
helyesen) a kutya domesztikációjának modelljeként értékelik, benne ismét csak a
tulajdonképpeni funkció nélküli ugatás spontán felbukkanásával.
Tanszékünkön közel
egy évtizede folyó vizsgálatsorozatban azt tűztük ki célul, hogy az ugatást
mint esetleges kommunikációs viselkedésformát vizsgáljuk. Ennek során kiderítettük,
hogy a kutyaugatás sok információt hordoz az ember számára mind az adott
szituációt, mind pedig a kutya belső állapotát (motiváltságát) tekintve. A
kutyaugatás akusztikai jellemzői egyedre, belső állapotra illetve kontextusra
nézve jellemzően különböznek egymástól. További etológiai és élettani
vizsgálatokkal kiderítettük, hogy az ugatás a többi kutya számára is informatív,
ugyanis azok képesek megkülönböztetni az ugató egyedeket, illetve különbséget
tudnak tenni különféle szituációkban felvett ugatások között. Ezek az
eredmények alátámasztják azt a feltevést, hogy a kutya domesztikációja során az
ugatás nem funkció nélkül lett a kutya legjellemzőbb vokalizációja, hanem
meglehet másodlagosan, de többféle kommunikációs funkciót is nyert egyben.
Az ugatósság a
mindennapi életben sok bosszúságot okozhat az embereknek, kutyatartóknak és a
környezetüknek egyaránt. A sajnálatos pereskedéseken túl mind gyakrabban
keresnek az emberek valamilyen terápiás javaslatot az ugatás csökkentésére,
illetve extrém esetekben a kutya műtéti elnémítása mellett döntenek. Habár az
ugatás a fentiek alapján sok esetben kommunikációs tartalommal bírhat,
elsődlegesen a kutya motiváltságának tükröződése lehet, ami olykor jelezheti az
állat egyes rendellenes állapotait is. Az állatorvosi diagnosztikában hasznos
lehetne egy olyan eljárás, amellyel elemezhető a például krónikusan sokat ugató
kutyák vokalizációja, amiből kiderülne az állat esetleges kóros állapota
(szorongás, szeparációs stressz, túlzott félelem stb.). Emellett érdemes lenne
vizsgálni, figyelembe venni azt is, hogy az egyes kutyafajták szelekciója mögött
fellelhetők-e olyan tényezők, amelyek várhatóvá teszik egyes állatok fokozott
hangoskodását.
Az előadóról
Egyetemi adjunktus. Kutatási témája a kutyák
szociális tanulása, a kutyaugatás elemzése és élettani paraméterek alkalmazása
a viselkedés fiziológiai hátterének megismeréséhez.
Esettanulmányok – Létezik egyszerű eset?!
Dr. Sátori Ágnes
SZIE ÁOK
A viselkedésterápia összeállítása
nem egyszerű feladat. Nagyfokú körültekintést, precíz adatfelvételt és
feldolgozást és természetesen megfelelő következtetések levonását igényli. A
tervnek igazodnia kell a viselkedési problémához, a kutyához, a gazdához, sőt
az esetek jelentős részében a környezethez is.
A legtöbb eset összetett, s
egy-egy viselkedési probléma is csak ritkán fordul elő önállóan, a legtöbbször
több, sokszor hasonló probléma együttes előfordulásával számolhatunk. A viharfóbiás
kutyák gyakran félelmet mutatnak erős hangokra, lövésre, vagy akár hirtelen
mozdulatokra is. A domináns agresszió mellett gyakran látunk birtoklási
agressziót, predációs, védelmi agressziót is. A szeparációs szorongást mutató
kutyák nagy részénél szocializációs problémákat, a gazdához való nagyon szoros
kötődést láthatunk. Bár nincsenek evidenciák, mégis bizonyos viselkedési problémák
gyakran járnak együtt.
A kezelési terv összeállításánál
elengedhetetlen a helyes diagnózis felállítása és legalább ilyen fontos a
lehetőségek feltérképezése. A kutya és gazdája személyiségének megismerése legalább
olyan jelentőségű, mint magának a problémá(k)nak az azonosítása. Ráadásul ahogy
az idő és a terápia halad, a viselkedés is változik, s a gazda (illetve a
környezet) erre adott válasza is befolyásolja a folytatást. Egy jó
viselkedésterápiás terv egy adott időpontban meglévő, adott probléma megoldására
épít, de soha nem hagyja figyelmen kívül a változás lehetőségét, sőt amennyire
lehet, előre számításba veszi azokat. A
viselkedésterápiás munka nyomonkövetésén, a változásoknak megfelelő módosítások
bevezetésén az egész terápia sikere múlhat.
Az előadás során még folyamatban
lévő és már lezárult esetek elemzésén keresztül igyekszünk képet alkotni a
gyakorlati viselkedésterápia működéséről.
Az előadóról
Dr. Sátori Ágnes állatorvos, pszichológiából
PhD fokozattal rendelkezik. A Tetra-2002 Alapítvány
Állatterápiás csoportjának vezetője, és tagja a FÁBE Tudományos Tanácsának.
Vizsgálatait elsősorban az állatok viselkedési zavarai, ember-állat kapcsolat
és az állatterápia körében végezte. Állatorvosként felkérésre, viselkedésproblémás
állatokat gyógyít. Rendszeres előadója az ember-állat kapcsolattal foglalkozó
konferenciáknak, és a SZIE Állatorvosi Karának.
Pozitív megerősítés mindenáron?
A tanulás és viselkedésmódosítás alapjai
Dr. Gácsi Márta
ELTE Etológia Tanszék
Az egyik legfontosabb különbség a
kutya és a farkas között az, hogy egy fiatal kutya viselkedése hihetetlenül jól
formálható, ezért tud konfliktusmentesen beilleszkedni az emberi csoportba,
amire egy farkas soha sem lenne képes. A nevelés során igyekszünk megértetni
kutyánkkal, hogy melyek a számunkra kívánatos, illetve elfogadhatatlan reakciók
az ő természetes viselkedésrepertoárjából. Az ember elvárja, hogy a kutya
megértse és elfogadja azt a szabályrendszert, amit ő felállít. A
szabályrendszer ráadásul gazdáról-gazdára és időről-időre változik…
Ezt a meglehetősen
egyoldalúnak tűnő kapcsolatot átgondolva minden kutyás szakembertől, kiképzőtől
(gazdától) elvárható, hogy a tréning során nyitottan álljon a kutyához, és ő
maga is tanuljon az interakciókból. A kutyák döntő többsége ugyanis – hisz a
domesztikáció során erre szelektálódtak – készségesen próbál megfelelni az
ember elvárásainak, azaz konfliktusmentesen beilleszkedni az ember társas
rendszerébe, amelyet ma már természetes környezetének tekinthetünk. A tanulási
problémák hátterében így elsősorban a hibás, félreérthető kommunikációt
feltételezhetjük, azaz a kutya minden igyekezete ellenére sem képes az ember
következetlen viselkedéséből kiszűrni a rá vonatkozó elvárásokat.
Egyre gyakrabban
hallható különböző szemináriumokon, hogy a modern „tanuláselmélet” alapjainak
ismerete nélkül egyetlen magára valamit is adó kutyával foglalkozó szakember
sem létezhet. Valóban hasznos, ha például egy kiképző tisztában van azoknak az
alapelveknek a lényegével, amelyek mentén dolgozik. Viszont pusztán az
elméletek ismerete senkit nem tesz jó szakemberré. Sokan használják, de nem
értelmezik helyesen ezeket a fogalmakat (adott esetben az interneten található
szakcikkekben, előadásanyagokban is!), gyakori például a büntetés és a negatív
megerősítés összekeverése. Az előadásban röviden áttekintem az összes olyan
tanulási folyamatot, amely nagy gyakorlati jelentőséggel bír a kutyák nevelése
során. Kutyás példákon keresztül szeretném szemléltetni a habituáció
(megszokás) és a szenzitizáció (érzékenyítés), valamint a kondicionálásos
tanulási formák jellegzetességeit. Kitérek arra is, hogy bár a modern kiképzési
tematikában előtérbe kerültek a pozitív megerősítésen alapuló módszerek,
változatlanul a büntetés a legáltalánosabban használt viselkedésmódosító eljárás,
még ha ez nem is tudatosodik a gazdákban, kiképzőkben (szülőkben, tanárokban,
főnökökben). Fontosnak tartom a viselkedésmódosítás két fő módszerének, a
deszenzitizáció és ellenkondicionálás folyamatának megismerését is.
Szó lesz arról is,
hogy a klasszikus tanuláselméleti szabályokat felállító kísérleti pszichológiai
megközelítés alapján levont következtetéseket nem csupán az ökológiai
vonatkozások (pl. a fajra jellemző természetes környezet hatásának)
elhanyagolása torzíthatja, hanem például a kutya esetében a komplex
szociokognitív képességek figyelmen kívül hagyása is. Így ezen modellek gyakorlati
életben való alkalmazhatósága egyáltalán nem automatikus. A modern etológiai
felfogás szerint ugyanis a kutya természetes környezete nem egy képzeletbeli kutyafalka,
hanem az emberi csoport. Egy családi kutya élete során ugyanis több időt tölt
emberekkel, mint kutyákkal, társas életének partneréül a csoport emberi tagjai
szolgálnak, és feladatainak jó részét az ember kívánságára hajtja végre. Így a
kutyában régóta kialakulhatott a képesség, hogy megfigyelje és egyes esetekben
az asszociációs tanulási formákkal (kondicionálás) nem magyarázható módon,
szociális tanulás révén sajátítsa el az ember által mutatott megoldásokat.
Az előadóról
Dr. Gácsi Márta az
ELTE Etológia Tanszékének oktatója és kutatója. Doktori disszertációját a
kutyák gazda iránti kötődési viselkedésének
etológiai elemzéséből írta. Kutatásainak
fókuszában emellett a kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlító elemzése
és a kutya-ember kommunikáció jellegzetességei álltak. Jelenleg többek között a
kutyák ember elleni agressziójának vizsgálatával, illetve a hazai súlyos
kutyatámadások elemzésével foglalkozik. A mozgássérült-segítő
és terápiás kutyák felkészítését végző
Kutyával az Emberért Alapítvány kiképzési programjának vezetője.
