A
kutyák nem csak a Nature, hanem a Science hasábjaira is felkerültek a
közelmúltban, mégpedig az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Egyetem
kutatóinak köszönhetően. Faragó Tamás és munkatársai cikke egy
állatviselkedés témájú szaklapban jelent meg elsőként, de a világ
legillusztrisabb tudományos újságjának szerkesztői olyan érdekesnek
találták, hogy tudósításukban világgá kürtölték.
A cikk arról számol be, hogy a kutyák különböző helyzetekben eltérően morognak, és az üzenetet fajtársaik pontosan értelmezik.
A
kísérletben szereplő kutyák elé a kutatók egy tálkában jókora darab
csontot helyeztek. Amikor a kutya odament a csonthoz, a kutatók előre
felvett morgáshangot játszottak be egy hangszórón, amit a tálka mellett
helyezett, letakart ketrecben rejtettek el. Ha a morgás "csontőrző
morgás" volt, a kísérleti alanyok visszahőköltek, otthagyták a csontot.
Ha azonban "játékmorgás" vagy "fenyegető emberre kiadott morgás"
hallatszott, az ebek nem zavartatták magukat, és rágcsálni kezdték a
csontot. Úgy tűnik tehát, hogy a morgás információt közöl arról a
helyzetről, amiben keletkezett. A kutyatulajdonosokat feltehetően nem
lepi meg az eredmény, hiszen sokan felismerik kutyájuk hangjelzései
alapján, hogy épp mi történik kedvencükkel – a postás jön-e vagy egy
családtag érkezett haza. Az állati elmével foglalkozó kutatókat azonban
meglepte az eredmény, hiszen az ugyan ismert, hogy egyes majomfajok
más-más vészkiáltást hallatnak, ha a veszélyforrás a levegőből vagy a
talajszintről közeledik, de ragadozó állatról ez az első, hasonló
jellegű tudósítás.
Kutya Szövetség 2010/5
